Már meg is érkezett Bejrútba az az egymillió euró, amit a magyar kormány küldött segítségül Libanonnak. A maronita pátriárka levélben köszönte meg a segítséget. Időközben Magyarország katasztrófavédelmi szakértőket is felajánlott. Öten indulnak el Libanonba. Bejrútban továbbra is zajlanak a mentési munkálatok. Magyar sérültről nincs hír – hangzott el az M1 Híradójában.
Két nappal a katasztrófa után, még mindig szinte háborús állapotok uralkodnak Bejrútban. Rengeteg ház vált lakhatatlanná. Köztük egy magyar férfié is, aki menyasszonyával alig pár száz méterre lakott a detonáció helyszínétől. Teraszáról felvételt készített a robbanásról. Eddig barátaiknál húzták meg magukat. A férfi azonban csütörtök reggel az M1-nek azt mondta, ma visszamennek a romokban álló lakásukhoz.
„Tegnap azért nem mentünk vissza, mert akkor olyan hírek voltak, hogy a levegőben mérgező anyagok vannak. Most már kiderült, hogy mérgező anyag nincs, viszont olyan finom por van, ami le tud rakódni a tüdőben, úgyhogy megvártuk azt a megerősítést, hogy vissza tudunk menni biztonságosan” – közölte.
További felvételeket küldött az M1-nek egy magyar lány is. A lány repülőgépe éppen azután landolt Bejrútban, hogy megtörtént a robbanás. Megdöbbentő látvány fogadta.
Hatalmas az összefogás, mindenki azzal van elfoglalva, hogyan segíthet a másiknak, a magyar lány is csatlakozik majd az önkéntesekhez, de egyelőre a hatóságok nem engedik a romok közelébe.
„Úgy tudom, itt nagyon sok régi épület van, úgyhogy félnek attól, hogy még további omlások várhatók, és ezért nemigen akarnak oda több embert beengedni, hiszen hihetetlenül balesetveszélyes” – közölte.
Magyarország is segít Bejrútnak. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a kormány a károk enyhítésére egymillió eurót ajánlott fel a szír katolikus egyháznak a Hungary Helps programban. A támogatás már megérkezett.
Béchara Boutros Rai bíboros, a maroniták antióchiai pátriárkája levélben mondott köszönetet Orbán Viktornak. Azt írta:
Isten áldását kérem Önre és Magyarországra.
„Hazánk közben szakértőkkel is segíti Libanont. Tegnap este kért Libanon segítséget, műszaki személyzetet is a Belügyminisztrériumtól. Ötven percen belül jeleztük a készségünket arra, hogy segítséget küldjünk” – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Pénteken Bejrútba utazik a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja (DEKOM) is. A feladatuk a betegek szállítása és ellátása mellett az lesz, hogy felmérjék, szükség lesz-e a későbbiekben újabb magyar mentőcsoportok kiküldésére.
A felszerelést már összekészítették. A csoport vezetője azt M1-nek azt mondta: egy olyan terepen kell majd gyógyítaniuk, ahol semmi sem maradt épségben, ezért kötszertől kezdve a lélegeztetőgépig mindent magukkal kell vinniük.
„Olyan diagnosztikai eszközöket választottunk, amelyeket könnyen tudunk hordozni, és kvázi egy intenzív betegellátó osztályt tudunk azonnal felállítani, akár egy sátorkórházban vagy akár a területen szabad ég alatt, és ezzel a súlyos állpotú betegeket is képesek vagyunk ellátni” – közölte Késmárky András orvos-igazgató, a DEKOM elnöke.
A segítségnyújtáshoz csatlakozott a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is. Adománygyűjtést indítottak.
Csütörtök reggelre katonai járművek jelentek meg Bejrút utcáin. A hadsereg átvette az ellenőrzést a város egyes részein. Mivel a közszolgáltatások alig működnek, egyedül a katonaság képes koordinálni a romeltakarítást, de a fosztogatásoknak és a zavargásoknak is elejét akarják venni. A városban ugyanis egyre nő a feszültség.
Csaknem háromszázezer embernek mindene odaveszett, többen közülük az utcán alszanak,
és egész nap a romos házuk, lakásuk, üzletük előtt üldögélnek. „Ki fog minket kártalanítani? Elveszítettük a házunkat, az üzletünket, a nagybátyám felesége is meghalt, van itt más egyéb is, mint a halál?” – kérdezte kétségbeesetten egy férfi.
Az elégedetlenség és a düh már kézzelfogható, a romok eltakarításában segédkező önkéntesek spontán tüntetésen követelték a kormány és a politikai elit távozását.
Közben folytatják a túlélők felkutatását. A több mint százharminc halálos áldozat mellett csaknem száz embert még keresnek, a sebesültek száma pedig több ezerre tehető.
A város kórházai egyik pillanatról a másikra teljesen megteltek, csak a libanoni amerikai egyetem oktatókórházában ötszáz sebesültet láttak el, közülük kétszázan súlyos sérüléseket szenvedtek. Az egész országban nincs annyi kórházi ágy és szükséges felszerelés, ami elegendő lenne ennyi sérült ellátására.
És minden bizonnyal a koronavírus-helyzet is súlyosbodik. A keddi tragédiát követően a maszk viselése és a távolságtartás volt az utolsó dolog, amire odafigyeltek az emberek, ezért most sokan attól tartanak, az újabb megbetegedések száma robbanásszerűen megnő majd. A detonációban a járványkórház is megrongálódott, minden beteget egy másik épületbe kellett szállítani.
A libanoni fővárosba folyamatosan érkeznek a segélyek.
Franciaország ötvenöt szakembert és egy ötszáz fő ellátására alkalmas mobil klinikát küld a katasztrófa sújtotta területre. A szolidaritás jegyében ma Bejrútba utazott Emmanuel Macron francia államfő. A tragédia helyszínén tett látogatása után az ország vezetőivel találkozott.
„Tudjuk, hogy tragédián túl a jelenlegi válság mély. Ez egy politikai, erkölcsi, gazdasági és pénzügyi válság, amelynek elsősorban a libanoni emberek az áldozatai” – mondta Emmanuel Macron, és ígéretet tett arra, hogy élére áll egy európai szintű segélyezésnek.
A keddi robbanás minden idők egyik legpusztítóbb nem nukleáris eredetű detonációja volt. Szakértők szerint erőssége elérte a második világháború legpusztítóbb bombája erejének egytizedét.
A tragédiát egy felelőtlenül tárolt vegyianyag-rakomány okozta. A kikötői raktárban 2700 tonnányi ammónium-nitrátot helyeztek el, amit évekkel ezelőtt kobzott el a vámhatóság egy hajóról. A szerdai kormányülésen a libanoni államfő megígérte: a bűnösöket hamarosan felelősségre vonják, és a lehető legszigorúbb büntetéssel sújtják.