×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A világjárvány rávilágított a nyugati és keleti uniós tagállamok közötti különbségekre

 

Az egészségügyi világjárvány láthatóan előhozta azt a szembetűnő különbséget, amely Nyugat-Európát és Kelet-Közép-Európát jellemzi. Ezt jól mutatta az is, hogy a legtöbb európai kisebbség nem kapott megfelelő anyanyelvi tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatban, mellyel hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve. Az Európai Parlament egy egészségügyi unió létrehozásáról szóló határozatot fogadott el, amely beismerése is annak, hogy az unió nem járt élen az egészségügyi járvány kezelésében.

A legtöbb európai kisebbség nem kap megfelelő anyanyelvi tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatban. Ez derült ki abból a március és június között készült felmérésből, amely 25 európai ország 43 nemzeti kisebbsége és nyelvi csoportja válaszait tartalmazza.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ ) európai parlamenti képviselője elmondta, a kutatás azt állapítja meg, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozó személyek hátrányos megkülönböztetésnek voltak kitéve a koronavírus-járvány idején.

Riasztó adatok láttak napvilágot, amelyek arra mutattak rá, hogy sürgősségi esetben, vészhelyzetben a polgárok nem jutottak információhoz. Ha például a sürgősségi segélyhívóhoz fordultak, akkor azt a legtöbb esetben, azt gondolom, hogy az esetek kilencven százalékában, nem kaptak megfelelő információt, még ha sokkal több telefonos operátor állt is rendelkezésre mindenütt, de

közöttük nem volt a kisebbségek nyelvén beszélő személy

– fejtette ki a képviselő a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Továbbá ismertette, hogy a kisebbségek kétharmada nem jutott hozzá az alapvető információkhoz. Elmondta, természetesen nagyon sok olyan, a kisebbségi közösségekhez tartozó polgár van, aki ért a többségi nyelven, de vannak köztük nyilván, akik nem.

Gondoljunk elszigetelt településeken élő idős emberekre, akik egyszerűen nem beszélik a többségi nyelvet, márpedig az ő esetükben is történhet bármilyen probléma, amely miatt a hatósághoz szeretnének fordulni az anyanyelvükön” – fogalmazott a képviselő.

Egészségügyi unió: újabb megfoghatatlan fogalmat vezet be az Európai Parlament

Egészségügyi unió – vajon új fogalommal kell megismerkedni? Ez majd kiderül, de az tény, hogy az Európai Parlament egy egészségügyi unió megteremtéséről szóló határozatot fogadott el, amely világos beismerése is annak, hogy valami nagyon nem működött a járvány első hónapjaiban. Kérdés, hogy általánosságban kijelenthető-e, hogy „több Európa kell az egészségügyben”, és az majd mindent megold. De tényleg előre visz?

Maurer Szemere, a Századvég egészségügyi üzletágának vezetője azt mondta, fontos megnézni az előzményeket és a párhuzamosságokat.

Az elmúlt öt évben az Európai Unió intézményrendszerének és a tagállamoknak két olyan világméretű válsággal kellett szembenézniük, amelyek formái és az azokra adott válaszok is sok hasonlóságot mutatnak – jelentette ki.

Hozzátette: az egyik a 2015-ös migrációs válság. A másik pedig az egészségügyi világjárvány, amely még napjainkban is tart. Ez

a veszélyhelyzet láthatóan előhozta azt a szembetűnő különbséget, amely Nyugat-Európát és Kelet-Közép-Európát jellemzi.

Maurer Szemere úgy fogalmazott, az unió egyrészt felismerheti, hogy nem járt élen az egészségügyi járvány kezelésében, másrészt nyilván látta az uniós vezetés, hogy bizonyos tagállamok jól kezelték a válságot. Látták a rossz példákat is, és kifejezték azt az igényt a járvány két hulláma között, hogy összeurópai szinten levonják a következtetéseket, és megfogalmazzanak egységes protokollokat abból a célból, hogy egy esetleges második hullám vagy más hasonló járvány esetén hatékonyan tudják felvenni a harcot a kihívásokkal szemben.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!


A teljes műsor itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.