×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A magyar álláspont változatlan az uniós csúcson

 

Három napja tart az uniós csúcs Brüsszelben, és egyelőre nincs megállapodás. A fő téma a jövő évtől érvényes hétéves költségvetés és a járvány okozta gazdasági károk enyhítésére összeállított mentőcsomag. A magyar álláspont változatlan: a magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteniük. Orbán Viktor azt mondta: Hollandia durván támadja Magyarországot, és nekik lesz köszönhető, ha nem sikerül megállapodni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben. A miniszterelnök kijelentette: a megállapodás pedig elengedhetetlen, és akár a jövő héten is kész folytatni a tárgyalásokat a siker érdekében.


Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek az Európai Unió állam- és kormányfői, miután szombaton sem sikerült egyezségre jutniuk – hangzott el az M1 híradójában.

„Alapvetően négy kérdés van, ami jelenleg akadályát képezi a megállapodásnak” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó harmadik munkanapját megelőzően. A miniszterelnök hozzátette: ez a szám korábban több tucat volt, ezért jó esélyt lát a megállapodásra. Elmondta: azért tettek komoly lépéseket a megállapodás felé, mert mindenki tisztában van vele, hogy mennyire komoly a helyzet.

„Drámai a helyzet a gazdaság szempontjából. A világjárvány egy dolog, de mi a gazdasági hatásairól beszélünk most, ami sokkal rosszab, mint azt Önök gondolnák. Éppen ezért pesszimista hangulatban vagyunk. Óriási veszélyek leselkednek ugyanis az európai gazdaságra” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor kormányfő, miután brüsszeli újságíróknak nyilatkozott az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napján a Leopold parkban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A kormányfő úgy fogalmazott: mindenképpen szükség van a megegyezésre, ezért akár egy hétig is Brüsszelben marad, ha az meghozza az eredményt. Orbán Viktor a vitás kérdések közé sorolta a mentőcsomag méretét, ezen belül a támogatás és a hitel megoszlásának arányát, valamint a politikai feltételeket is. A miniszterelnök kiemelte: jelenleg arról van szó, hogy ellenőrizni akarják az uniós pénzek kifizetését és felhasználását.

Ebben a kérdésben pedig a legélesebben szemben álló felek a hollandok és a magyarok.

„Nem tudom mi a személyes oka a holland miniszterelnöknek, hogy utáljon engem, vagy Magyarországot, de nagyon keményen támad minket. Egyértelművé tette, hogy mivel Magyarország az ő véleménye szerint nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, pénzügyileg meg kell büntetni. Ez elfogadhatatlan” – mondta a kormányfő.

Magyarország a meglévő szabályokhoz ragaszkodik

Orbán Viktor kiemelte: a jogállamiság kérdése alapvetően fontos az Európai Unió szempontjából. Magyarország pedig azt kérte, adjanak garanciát arra, hogy mihamarabb lezárják az ország ellen indított eljárást, azonban ezt is elutasították. A miniszterelnök azt mondta: a hollandok által javasolt új jogi eszköz létjogosultsága megkérdőjelezhető.

„Hogyan is történt ez a kommunizmus idején? Amikor a rezsim úgy döntött, hogy megtámad minket, vagy engem személyesen, akkor azt nem fogalmazta meg jogliag egyértelműen. Ugyanúgy, mint ahogy azt most a holland miniszterelnök is teszi. Kommunista kifejezéseket alkalmaz” – fogalmazott Orbán Viktor.

„Ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető” – jelentette ki a kormányfő, aki azt mondta: nem ő, hanem a holland miniszterelnök állt elő egy kezdeményezéssel. Magyarország pedig csak a meglévő szabályokhoz ragaszkodik, például a költségvetés pénzügyi ellenőrzésében. Egy teljesen új mechanizmus bevezetéséhez pedig az uniós szerződések megváltoztatására van szükség. Egy ilyen feladat elvégzése azonban, ahogyan Orbán Viktor fogalmazott, nem néhány odavetett mondatból áll, hanem komoly és átgondolt munkát igényel.

Ideje lenne, hogy a takarékos négyek egyezkedjenek

Sokan sokféle szempontot próbálnak érvényesíteni a mostani uniós csúcson. A takarékos négyek, vagyis a Magyarországot támadó Hollandia, valamint Ausztria, Dánia és Svédország ellenőrizné a pénzek elosztását. A portugál kormányfő szerint úgy tűnik, hogy eddig a tagállamok többsége csak a négy takarékos állam aggodalmait próbálja megválaszolni, pedig itt lenne az ideje, hogy ők is hajlandóak legyenek egyezkedni. Az olasz miniszterelnök szerint a csúcs a vártnál bonyolultabbnak bizonyul.

„Megjósolhatatlan, hogy sikerül-e vasárnap megállapodni a tagállamok vezetőinek az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, gazdasági mentőcsomagról” – ezt mondta a német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozó harmadik napján reggel.

Angela Merkel úgy fogalmazott: az álláspontok még mindig távol állnak egymástól.

„Mindent megteszek a találkozó eredményessége érdekében, azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag kudarcot vallhat a tárgyalásokon. Még számos kérdés van az asztalon, egyebek mellett az alap mérete vagy az uniós pénzek elosztásának módja” – mondta Angela Merkel német kancellár.

Antonio Costa portugál miniszterelnök születésnapi ajándékot ad Angela Merkel német kancellárnak (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Tisztázni kell a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök arányát

A francia elnök is utalt azokra a politikai feltételekre, amelyekkel kapcsolatban vita van. „A tagállamok többsége között egyetértés van arról, hogy ezeket az elveket nem szabad feladni, mivel ezek az unió egységének központi elemei” – fogalmazott Emanuel Macron.

A Magyarországot támadó, szintén politikai feltételeket megfogalmazó holland miniszterelnök szerint ha van is esély a megállapodásra, akkor is tisztázni kell például a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök arányát.

Brüsszel, 2020. július 19. Mark Rutte holland miniszterelnök megérkezik az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napi ülésére Brüsszelben 2020. július 19-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen. (Fotó: MTI/AP/AFP pool/John Thys)

„A tagállamok többsége a kölcsönöket támogatásként szerené megkapni. Ha kölcsönökről beszélünk, akkor reformokra is szükség van, amelyre Hollandia konkrét javaslatokat tett” – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök.

Közben az osztrák kancellár is arról beszélt, hogy a kiosztott pénzeket ellenőrzés alatt kell tartani, és biztosítani kell azok helyes felhasználását. Sebastian Kurz üdvözölte azt is, hogy Finnország, noha hivatalosan nem csatlakozott az úgynevezett takarékosok csoportjához, rendszeresen részt vesz a megbeszéléseken, ami további súlyt ad Ausztria, Hollandia Dánia és Svédország álláspontjának.

Sebastian Kurz osztrák kancellár (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/JohnThys)

A feszültséget jelzi, hogy az olasz miniszterelnök meglehetősen borúlátóan nyilatkozott. Szertinte megtorpantak a tárgyalások, a csúcs a vártnál bonyolultabbnak bizonyul. „Egyes kérdéseket tekintve nem közelednek az álláspontok. Róma megállapodást akar, azonban a végső számoknak a tagállamok között arányosnak, a válság kezelését tekintve hatékonynak kell lennie” – mondta Giuseppe Conte.

„Az új mechanizmus, amit javasoltak, nyilvánvalóan összehozza a politikát meg a gazdaságot, ez a parlament szerint sem fogadható el. És hogy a gazdagabbak ne kapjanak többet, mint a szegények, abban sokat javult a helyzet” – mondta az olasz miniszterelnök.

Az Európai Tanácsnak az észszerűség talajára kellene lépnie a megyegyezéshez 

„A politikai feltételek és a gazdasági kérdések nem köthetők össze a magyar Parlament határozata szerint” – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök még délelőtt. A miniszterelnök hozzátette: van előrelépés az egyik fontos magyar feltételben, hogy a szegényebb országok ne járjanak rosszabbul, mint a gazdagabbak, ugyanakkor a megszerzett előnyőket a gazdagok meg akarják tartani.

„A vita, ami most Brüsszelben zajlik, jóval többről szól, minthogy a helyreállítási alap belső struktúrája hogyan néz ki” – emelte ki Szijjártó Péter a Kossuth Rádióban. A külügyminiszter hozzátette: számunkra az a fontos, hogy a magyarok dönthessenek arról, hogy az európai uniós forrásokat miként és hogyan használják fel.

„Elvárjuk, hogy mindenki Európában tartsa tiszteletben azt, hogy mivel az európai uniós források a mi pénzünk is, ezért csak mi dönthetünk arról, hogy a ránk eső pénzt mire költjük. És

nem fogjuk elfogadni, hogy bárki, bármilyen típusú politikai zsarolásnak vessen alá minket,

bárki bármilyen módon zsarolni próbálja a magyar embereket az európai uniós források felhasználásának a tekintetében” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette: az Európai Tanács úgy tudna az egész unió számára kedvező döntést elérni, ha az észszerűség talajára lépne. Tehát ha nem olyan döntést hozna, amelynek nyomán igazságtalanul osztanák el az uniós forrásokat, és a szegényebb országok kevesebb pénzt kapnának, mint a gazdagabbak.