Az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása jogilag megalapozott, és nem zárja el senki elől azt a lehetőséget, hogy belépjen az épületbe – jelentette ki Murat Salim Esenli, Törökország olaszországi nagykövete, aki kedden a római török képviseleten nyilatkozott a sajtónak.
A lép illusztráció (Fotó: EPA/Erdem Sahin)
Murat Salim Esenli hangsúlyozta, hogy csak Isztambul városában nyolcvankilenc templom működik, örmény, katolikus, ortodox, anglikán templomok, valamint huszonegy zsinagóga. „Félrevezető tehát azt állítani, hogy Törökország nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, kizárólag a Hagia Sophia ügyére hivatkozva” – mondta Ankara olaszországi diplomáciai képviselője.
A nagykövet kijelentette, hogy a bazilika átalakítása Törökország szuverén jogának számít: a döntés „jogilag megalapozott és nem kirekesztő, mivel a bazilika mindenki, keresztények és muzulmánok előtt is nyitva marad” – mondta. Hozzátette, az egyetlen különbség az lesz, hogy a Hagia Sophiába belépőknek le kell majd venni cipőjüket, elválasztják a férfiaknak és nőknek fenntartott tereket, és a nőknek le kell fedni fejüket, ahogyan a bazilikától nem messzi Kék Mecsetben is ugyanezek a szabályok érvényesek. Kifejtette, a Hagia Sophia a világörökség részének számít, és Törökország tudja, milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az épület az UNESCO listáján maradjon.
Ezzel egyidőben Törökország illetékes minisztere bejelentette, hogy a mecsetté átalakított bazilikában letakarják a keresztény kegytárgyakat, valamint a Hagia Sophia a muszlim vallási szertartások alatt nem lesz látogatható.
Murat Salim Esenli az olasz sajtó képviselőit a 2016. július 16-én megkísérelt törökországi katonai puccs évfordulója alkalmából fogadta, amely azóta a demokrácia és a nemzeti egység napjának számít. A nagykövet adatai szerint a puccskísérlet után 400 ezer embert vettek őrizetbe vagy tartóztattak le, számos tárgyalás még nem zárult le. Hozzátette, hogy a puccs után elbocsátottak közül kétszázezren visszakapták korábbi állásukat.
A Líbiát érintő kérdésekre a nagykövet hangoztatta, hogy Törökország líbiai jelenlétét a Fájez esz-Szarrádzs vezette nemzeti egységkormány kérelmezte, és ezt ENSZ-határozat is lehetővé teszi. Ankara diplomáciai képviselője szerint más államok viszont, közöttük Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Franciaország a nemzetközi jogon kívül mozog és megsérti a fegyverembargót. A török nagykövet információi szerint Líbiában az afrikai Csádból, Szudánból, valamint Szíriából érkezett zsoldos katonák harcolnak, de Törökországnak semmilyen kapcsolata nincsen a zsoldosokkal. Hozzátette, hogy tudomása szerint a Líbia keleti részét ellenőrző Halifa Haftar tábornok csapatai fejlett technológiájú fegyverekkel rendelkeznek.
