×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Európa egy demokratikus tér, de nem egyetlen demokrácia

 

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Francois-Xavier Bellamy-t, a francia Republikánusok EP-képviselőcsoportjának vezetőjét. A politikus vezette a Polgári Magyarországért Alapítvány szerdai Európa cenzúrázatlanul című webkonferenciáját, melyen Orbán Viktoron kívül Aleksandar Vucic szerb elnök és Janez Jansa szlovén miniszterelnök szólalt fel.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Francois-Xavier Bellamy-t, a francia Republikánusok EP-képviselőcsoportjának vezetőjét a Karmelita kolostorban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Orbán Viktor és Francois-Xavier Bellamy megvitatták az európai politika aktuális kérdéseit, a 2021-2027-es uniós költségvetési tervet, az európai gazdaság élénkítését célzó helyreállítási tervet, és a migráció kezelésére vonatkozó elképzeléseket, valamint eszmét cseréltek a kereszténydemokrácia jövőjéről.

Egyetértettek abban, hogy számos területen egyre inkább felértékelődik régiónk, ezért a kontinens számára sorsdöntő, hogy Közép-Európa, benne Magyarországgal, elfoglalhatja-e az őt megillető helyet, amikor közös európai jövőnkről cserélünk eszmét.

Bellamy úgy nyilatkozott, hogy

Európa megosztottsága jelenti a legfőbb aggodalmat jelenleg.

Hozzátette, attól tart, ha az európaiaknak továbbra sem lesz lehetőségük arra, hogy kibeszéljék ügyeiket, és nem próbálják megérteni egymást, akkor végül egy még erősebb megosztottság telepszik Európára.

Én azt hiszem, hogy a legfontosabb kérdés, ami egyesíthet, illetve aminek egyesítenie kellene bennünket az az, hogy újradefiniáljuk a globalizációról alkotott képünket. A világjárvány idején láttuk, hogy milyen gyengeségek jelentek meg egyes országokban, és hogy milyen mértékben hiányoztak bizonyos alapfelszerelések, hogy szembenézhessünk egy ilyen válsággal


 – fejtette ki a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában..

Szerinte éveken át azt képzelte a világ, hogy a történelem véget ért, és innentől már nem kell tartanunk attól, hogy válságok jöhetnek. Hiszen csak a gazdaságot kell szem előtt tartani, és  a globalizált világot felhasználva az árucikkek a legjobb áron, és a legkisebb költséggel jutnak el a fogyasztókhoz.

Számos nehézséghez vezetett

Úgy fogalmazott, ez a folyamat meggyengítette országaink képességét arra, hogy egy ilyen válsággal megbirkózzanak.

„Egy olyan Európai Uniót kell felépíteni, amely megerősíthet bennünket ebben a globalizált világban, és ami újraértelmezi a globalizáció szabályait, akár ökológiai témákban is” –hangsúlyozta.

Hozzátette, ezt látja a fő kihívásnak, ami egyesíthet is bennünket.  „Amennyiben sikerül  közös víziót kialakítani, és a feladatot megoldani, akkor sikerülhet túllépni a megosztottságon is.

Szerinte,

vissza kell nyúlnunk az Európai Unió megalakulásának forrásaihoz, ami a szubszidiaritás alapelve.

Ez mélyen gyökerezik az évszázadok alatt kialakult hagyományainkban, politikai tradícióinkban.

Kifejtette, a szubszidiaritás azt jelenti, hogy minden döntést a lehetséges legalacsonyabb, de még értelmezhető szinten kell meghozni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden esetben a legalacsonyabb szinten kell meghozni, esetenként szükség van közös stratégiára az Európai Unióban.

„Nagyon komoly hozzáadott értéket jelent, ha például értelmezzük a globális kereskedelem szabályait a saját közös piacunkra vonatkozóan is. Ez sokkal erősebbé tesz bennünket, amikor például az Egyesült Államokkal, vagy Kínával kell vitáznunk. Viszont más alapvető kérdésekben nem Európa a megfelelő szintje a döntések meghozatalának” –mondta.

Nem eshetünk egy ideológiai vita csapdájába, hiszen nem arról van szó, hogy tagállamok állnak szemben az Európai Unióval. Példaként említette, hogy felelőse az európai védelmi alapnak.

Európa nem egyetlen demokrácia

„A részvétel egy globális védelmi stratégia kialakításában jelentős, és időszerű európai stratégia is. Viszont, amikor háború és béke kérdéseiről kell dönteni, akkor nem Európára lenne szükség, mert nem releváns erről európai nagyságrendek között dönteni, ez nem jár európai hozzáadott értékkel, és komoly demokratikus kérdőjeleket vet fel” – folytatta.

Európa egy demokratikus tér, de nem egyetlen demokrácia. A demokrácia az egyes tagállamokon belül fejeződik ki, ami lényeges kérdés. Az Európáról szóló föderális álmok hozzájárulnak ahhoz, hogy gyengítsék az európai ideált sok-sok európai szemében – magyarázta.

„Súlyos hiba lenne, ha azt gondolnánk, Európa-pártinak lenni azt jelenti, hogy higgyünk a demokratikus országok összeolvasztásában egyetlen nagy globális politikai egységgé. Ez nem lehet egyetlen demokrácia, nem ugyanazt a nyelvet beszéljük, nem osztjuk ugyanazt a kultúrát, nem ugyanazok a politikai választásaink, összeköt bennünket egy közös civilizáció, ami sokféle kultúrát hozott létre, ami Európa gazdaságát adja, és ez az, amit meg kell tartanunk a jövőre” – emelte ki.

Ez komoly veszély a nemzeteinkre, országainkra nézve, ugyanis azt látjuk, hogy

az osztályok közötti küzdelem modellje, amit a marxizmus képviselt, alakot váltott, és a fajok közötti küzdelem képévé formálódott,

mintha a társadalmak mindig csak a polgárok közötti harcról szóltak volna, mintha a politika is csak az egymás elleni harcról szólna – fogalmazott.

A politika egy közös harcról szól a közös fenyegetések ellen, amelyek mindannyiunkat fenyegetnek, ilyen például a koronavírus.

„Új egységre van szükség, aminek alapja a demokrácia szellemisége, ami magában hordozza, hogy minden másik állampolgárhoz – még akkor is, ha másképpen látja a világot, mint én – közöm van” – hangsúlyozta.

Mindannyiunk közös érdeke, hogy meg tudjuk óvni a közös jót

Vissza kellene térnie a racionalizmusnak, hiszen kizárólag az antirasszizmus örve alatt cselekedni halálos veszély a társadalmainkra. Harcolni kell az igazságért, és küzdeni kell a rasszizmus ellen bárhol és bármikor, ha felbukkan – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, a rasszizmus elleni harc nem jelentheti azt, hogy rendszerszintű rasszizmust emlegetnek, és ebben bárkit bűnösnek kiáltanak ki, aki bármit cselekszik. Az ilyen elképzeléseket el kell ítélnünk, mert ezek gyengítik országainkat, és elszakítanak bennünket egymástól.

Komoly a veszélye annak, hogy Európa megosztottá válik

Lehetnek politikai vitáink Európán belül, sőt lehetnek politikai nézeteltéréseink is egy politikai családon belül is; ez teljesen normális. Ezt viszont politikai párbeszéd tárgyává kell tenni, és nem a politikai kirekesztésre, megbélyegzésre alkalmas érvként kell használni.

Azok az emberek, akik állandón az európai értékekről és európai egységről beszélnek, talán nem is gondolják komolyan. Ők csak gyengítik az emlegetett európai egységet az állandó számonkéréssel, ami elfogult és megalapozatlan.

„Az elmúlt hónapok alatt a koronavírus-válság idején, amikor például Magyarországon bevezették a veszélyhelyzetet, mennyi félreértés volt, és esetenként mennyi hamis információ látott napvilágot. A valóságban a párbeszéd hamis okok miatt állt le, merthogy igenis szükség van politikai vitákra, ha nézeteltérések, vagy egymástól különböző nézőpontok merülnek fel. Az elfogult és állandó gyanakvás viszont megakadályozza a nyitott párbeszédet” – hangsúlyozta Bellamy.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!