A keleti és nyugati országok közötti törésvonalak egyik oka, hogy a nyugat-európai elit figyelmen kívül hagyja a keleti országokból érkező javaslatokat. A jogállamiság kérdésének napirendre tűzése mögött is gazdasági okok húzódnak meg. Az „új” uniós tagállamok közötti együttműködés vezethet el az egyensúlyhoz.
Felborult az egyensúly az Európai Unión belül a Brexit után, és ezért változásokra van szükség – mondták elemzők a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Az adásban a Polgári Magyarországért Alapítvány Európa cenzúrázatlanul című angol nyelvű online nemzetközi konferenciáján elhangzottak elemezte Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője és Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Migrációkutató Intézet elemzője.
„A britek távozásával felborult az egyensúly az Európai Unióban. Egy olyan ország távozott, amely ellennarratívát tudott felmutatni az európai integrációt illetően” – mondta Tóth Norbert.
A nemzetközi jogász szerint
jelenleg az elitek szintjén az európai unió jövőjével kapcsolatos gondolkodás egyoldalú, a minél szorosabb integrációról szól, és ettől a gondolattól nem lehet eltérni.
Az Egyesült Királyság eddig alternatívát mutatott fel, és az ország kilépése annak is köszönhető, hogy az európai elit az ellenvéleményekkel szemben hajthatatlannak bizonyult.
Szerinte a szerdai online konferencián részt vevő három ország, Magyarország, Szlovénia és Szerbia töltheti be azt az űrt az európai integráció jövőjével kapcsolatos gondolkodásban, amelyet a britek kilépése okozott.
Halkó Petra kiemelte, hogy a britek erős ellensúlyt képviseltek a fősodratú európai gondolkodással szemben, és most ez a kelet-közép-európai térségre hárul. Hozzátette, hogy a britek kiesésével egy erős gazdasági teljesítménnyel és védelmi képességgel rendelkező ország távozott az Európai Unióból.
Elitszemlélet, zárt körű klub
Arra a kérdésre, hogy a konferencián elhangzottak eljutnak-e a brüsszeli vezetéshez, Tóth Norbert úgy válaszolt, hogy meghallják, de nem értik meg valószínűleg, és az elhallgatás lesz a sorsa.
A nyugat-európai médiában általában sem foglalkoznak kiemelten az közép-európai országok álláspontjával.
Ennek okát egy politikai filozófiai megközelítéssel magyarázta.
Arisztotelész görög filozófus háromféle kormányzást különböztetett meg, és ennek egyike a csoportok uralma, amit arisztokratikus uralomnak nevezett el. Tóth Norbert szerint a kezdetektől fogva elitvezérelt az európai integráció, és Tocqueville francia politikai gondolkodó, történész szerint az arisztokratikus uralom fő bűne a gőg.
Ez egybecseng az európai integrációt vezető elit viselkedésével, mivel minden ellenvéleményt elutasított. Az integráció előrehaladtával azonban elkerülhetetlen volt az emberek véleményének bevonása, hogy demokratizálják a folyamatokat. Ez pedig súrlódásokhoz vezet, mivel az elit nem úgy gondolkodik az integrációról, mint az emberek – mondta.
Nem lehet egységes módon értékelni a jogállamisági normákat, olyan szempontokat állítanak fel, amelyek nem mérhetők össze – mondta Halkó Petra.
Úgy látja, hogy nyomás alatt tartják azokat az országokat, amelyek a fősodrattal szemben más véleményeket fogalmaznak meg. Bírálta azokat az elképzeléseket, hogy civil szervezeteket vonnának be a jogállamiság értékelésébe.
Tóth Norbert szerint ahhoz, hogy helyreálljon az egyensúly az Európai Unión belül, ahhoz konszenzusra és a tagállamok közötti kompromisszumra van szükség. Úgy látja, hogy a nyugat-európai országok nagy része nem akar saját igazából engedni, ez is okozza ezt az egyensúlytalanságot.
Felhívta a figyelmet a szerb elnök egyik elejtett mondatára, ami szerdai online konferencián hangzott el: Aleksandar Vucic arról beszélt, hogy „nem vagyok tagja a klubnak”.
Az EU klubszerűen működik, az igazán fontos döntések egy részét zárt ajtók mögött hozzák meg a szereplők, hogy kiszorítsanak bizonyos érdeket
– tette hozzá Tóth Norbert.
Szerbia szerencsés, hogy vannak olyan támogatói, szomszédai, amelyek már belülről látják az Európai Unió működését, és ezekre a tapasztalatokra támaszkodhat. A szerbek felismerték, hogy már a csatlakozási folyamatban érdemes szövetségeseket keresni, mert a minősített többségű döntéshozatal megakadályozásához szövetségesekre van szükség.
Tóth Norbert szerint éppen ez, a kisebb országok együttműködése vezethet el az egyensúlyhoz, amely révén szövetségeket kötnek saját nemzeti érdekeik megvédéséhez.
A nagyobb probléma, hogy 16 évvel a csatlakozás után még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek úgy érzékelik, hogy nem tagjai a klubnak, és nem kapnak helyet a döntéshozatali asztalnál – tette hozzá Halkó Petra, aki szerint ennek a problémának nem látszik a megoldása. Nem mutatnak hajlandóságot egyes nyugat-európai országok, hogy bevonják a döntésekbe az ellenvéleményt képviselő tagállamokat.
Nem egyszerű leszámolni az elitista gondolkodással
Történelmi és kulturális okai vannak, hogy Nyugat-Európában mind gazdaságilag, mind kulturális és politikai értelemben lemaradó térségként tekintenek Kelet-Európára.
Úgy vélte, hogy jó lenne leszámolni ezzel a gondolkodásmóddal a nyugati elitben, de ez nehéz, mert sokszor gazdasági érdekek húzódnak meg ezek mögött.
Úgy látja, hogy a jogállamiság kérdésének napirendre kerülésében is ez figyelhető meg.
„Az unió hétéves költségvetésének tárgyalásakor a gazdagabb országok a jobb tárgyalási pozíció elérése miatt előveszik a jogállamiság kártyáját, ezzel próbálják presszió alá helyezni az egyes kelet-európai országokat, hogy kevesebb pénzzel beérjék a tárgyalások során” – fogalmazott Tóth Norbert.
Hozzátette, szkeptikus, hogy sikerülhet egy egységes, mindenki által elfogadott definíciót alkotni a jogállamiságról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai régióban a nemzeti kisebbségek védelme is részét képezi a jogállamiságnak.
Szerinte Spanyolország vagy Franciaország az ott élő nemzeti kisebbségek miatt nem szeretné, ha ez is bekerülne a jogállamiság definíciójába.
Arra a kérdésre, hogyan alakulhatnak az erőviszonyok jelenleg az Európai Unióban a német soros elnökség idején, Halkó Petra elmondta, hogy Berlin törekedni fog, hogy újra megerősítse a francia–német tengelyt, de gazdasági súlyuk és a Németországhoz fűződő kapcsolataik miatt a V4-országok is megkerülhetetlenek lesznek Berlin számára.
Visszatérés a keresztény gyökerekhez
Az Európai Néppárton (EPP) belüli vitákkal kapcsolatban Tóth Norbert elmondta, hogy az európai jobbközép pártcsalád az egyik legheterogénebb formáció az Európai Parlamentben, kereszténydemokrata és centrista-liberális pártokkal.
Az utóbbi harminc évben megfigyelhető, hogy megerősödött a liberális szárny, középre kezdett húzni a párt, miközben vannak olyan tagszervezetei, amelyeknek nincsenek szavazói a centrumban. Ilyenek a kelet- és dél-európai párcsaládjai.
Úgy vélte, hogy „ha egyben akar maradni az EPP, akkor el kell fogadni a párt sokszínűségét”.
Halkó Petra szerint fontos lenne, ha a gyakorlatban is megvalósulna, hogy elfogadják a párton belül az eltérő véleményeket, de jelenleg nem ez tapasztalható. Az ideális forgatókönyv az lenne, ha sikerülne visszatérni a gyökerekhez – zárta gondolatait.
.
