×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Seehofer: A szélsőjobb jelenti a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást Németországban

 

A szélsőjobboldali törekvések jelentik a legnagyobb biztonságpolitikai kihívást Németországban – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter csütörtökön Berlinben a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) éves jelentésének bemutatóján.

Horst Seehoffer (Fotó: EPA/Nicolas Armer)

Cikkünk frissült.

A miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is a zéró tolerancia elvét kell érvényesíteni a szélsőjobboldallal, az antiszemitizmussal és a rasszizmussal szemben. Rámutatott, hogy az antiszemita indíttatású bűncselekmények több mint 90 százalékát szélsőjobboldaliak követik el.

Ugyanakkor a baloldali szélsőségesek is igen veszélyesek, és a bűncselekmények új típusai mutatkoznak a szélsőbaloldali színtéren – tette hozzá. Az iszlamista szélsőségesek is erősen fenyegetik Németország biztonságát.

A média figyelmének középpontjában ugyan a koronavírus-járvány miatt nem ez a téma áll, mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy az iszlamista terror veszélye változatlanul nagyon magas – mondta Horst Seehofer.

Nem veszthetjük szem elől az iszlamista terrorizmus veszélyét

Hasonlóan fogalmazott Thomas Haldenwang, a BfV elnöke, aki kiemelte, hogy a szélsőjobboldal fenyegeti leginkább a demokratikus berendezkedést Németországban, de „nem veszthetjük szem elől az erősödő, fékeveszett erőszakot a szélsőbaloldalon és az iszlamista terrorizmus magas szintű veszélyét”.

A BfV jelentése szerint a hivatalosan

szélsőjobboldaliként számon tartott emberek száma tavaly csaknem nyolcezerrel emelkedett,

így meghaladta a 32 ezret.

A nagymértékű növekedés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az alaptörvénybe ütköző szélsőjobboldali tevékenység gyanúja miatt megfigyelés alá vették a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, a kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) leginkább radikális csoportosulása, a főleg a volt NDK területén működő Der Flügel (A szárny) elnevezésű platformját és a párt ifjúsági szervezetét.

A jelentés szerint a szélsőjobboldalhoz sorolt személyek jelentős része, 13 ezer fő hajlamos arra, hogy meggyőződését erőszakkal juttassa érvényre. Közülük hozzávetőleg ezren fegyvertartási engedéllyel is rendelkeznek.

Ezzel kapcsolatban Horst Seehofer megjegyezte, hogy a szélsőjobboldali körökre jellemző a vonzódás a fegyverekhez. Aláhúzta, hogy

tovább szigorítják a fegyvertartási szabályokat, azért is, mert „a fegyver nem szélsőségesek kezébe való”.

A szélsőjobboldalhoz kötött bűncselekmények száma 21 290 volt tavaly, ami 9,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 19 409-höz képest. A szélsőbaloldalhoz kötött bűncselekmények száma 6449 volt tavaly, ami 39,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 4622-höz képest.

A baloldali szélsőségesek közé 33 500 embert sorolnak az alkotmányvédelmi hatóság szakemberei. Ez a szám egy évvel korábban 32 ezer volt. Az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak száma tavaly 9200-ra emelkedett a 2018-ban regisztrált 9000-ről.

A súlypont egyre inkább a demonstrációktól független akciókon van

A színtérre jellemző, hogy csökken a tüntetések közben vagy után – az úgynevezett fekete blokk taktikát alkalmazó szélsőségesek által elkövetett – erőszakos bűncselekmények jelentősége, és a súlypont egyre inkább a demonstrációktól független akciókon van.

A műveleteket kisebb csoportok hajtják végre, az antifasizmus elvére hivatkozva súlyos sebesüléseket és komoly anyagi kárt okozó támadásokat intéznek politikai ellenfélnek tartott személyek és szervezetek ellen.

A szélsőséges iszlamisták száma 28 020 volt tavaly, ami 5,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 26 500-hoz képest.

Többségüket a Németországban leginkább elterjedt radikális irányzat, a szalafizmus hívei közé sorolják. Tavaly év végén 12 150 szalafistát tartottak számon, egy évvel korábban 11 300-an voltak.

Az irányzat terjedése azért is gond, mert bővíti a dzsihadista terroristák úgynevezett toborzási bázisát. Az alkotmányvédelmi hivatal szakértőinek tapasztalatokon alapuló „ökölszabálya” szerint nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

Az iszlamizmust és egyéb vallási szélsőségeket együttvéve tavaly 362 olyan bűncselekmény történt Németországban, amely a BfV szerint valamely vallási szélsőséghez köthető. Egy évvel korábban majdnem százzal több, 453 bűncselekmény került ebbe a kategóriába.

A címlapfotó illusztráció.