×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

További cenzúrát hozhat a Facebook-bojkott

 

A Facebook az elmúlt hetekben egy eddig sosem tapasztalt politikai kampány célpontjává vált, amelynek célja, hogy megszelídítse a közösségi oldalt és annak vezetőjét a közelgő amerikai elnökválasztás utolsó szakaszában. A Facebookon való hirdetéssel szembeni bojkottal azt kívánják az akcióhoz csatlakozó nagyvállalatok elérni, hogy az oldal tovább szigorítson közösségi alapelvein és a korábbiaknál is erőteljesebben lépjen fel a kifogásolható tartalmak ellen. Lehetséges, hogy a Facebookot végül nem a jog, hanem a profit fogja megrendszabályozni – igaz, a saját, jól felfogott politikai érdekei szerint.

A Facebook központja a Kalifornia állambeli Menlo parkban (Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo)

Június 17-én hirdette meg a Facebook ellen a Rágalmazásellenes Liga (ADL), a Color for Change és a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) a Stop Hate For Profit elnevezésű bojkottját, amely arra hívja fel a nagyvállalatokat, hogy ne hirdessenek a Facebookon július 1-től mindaddig, amíg a közösségi oldal nem szorítja vissza a saját felületén a gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmakat, amelyek sérthetik a hirdetői érdekeket.

Az akcióhoz mindeddig 530-nál több cég csatlakozott, köztük olyan jelentős márkák, mint az Unilever, a Verizon, az Adidas vagy a Coca-Cola,

de a kampány kezdete óta szinte presztízsdöntéssé vált a legnagyobb cégek között, hogy a nyilvánosság számára tudható legyen: ők maguk is részesei a bojkottnak.

Hogy a bojkott ideológusai szerint mi számít gyűlöletbeszédnek, arról könnyen fogalmat alkothatunk azzal, ha a Facebook már meglévő moderálási gyakorlatára gondolunk, ami hol algoritmusok, hol egyedi, moderátori döntések mentén már eddig is politikai alapon, rendszeresen avatkozott be nemcsak magánszemélyek, hanem közéleti szereplők megnyilvánulásaiba is.

Jó példa erre Lázár János 2018-as, Bécsben forgatott videója, amelyet először törölt a Facebook, majd visszahelyezett egy egyedi döntés alapján.

A bojkott kezdeményezői tíz pontban foglalták össze követeléseiket

A bojkott kezdeményezői egy tíz pontból álló követelési listát tettek közzé a szólásszabadság szűkítése érdekében a kampány nyitányaként, követelve a Facebook elszámoltathatóságát a hirdetőket ért károkért, az összeesküvés-elméletek és gyűlöletkeltésre alkalmas, illetve szélsőséges tartalmak kiszűrését (akár privát, tehát nem minden felhasználó számára látható csoportokból is), és fokozott figyelmet és támogatást a Facebook részéről azoknak a felhasználóknak, akiket identitásuk miatt valamilyen online támadás ért az oldalon keresztül.

A Stop Hate for Profit a lista végén jelzi: ezek még csak a kezdeti követelések.

Úgy tűnik, a Black Lives Matter-mozgalom jó alkalmat teremtett arra bizonyos lobbicsoportoknak, hogy eddig felgyülemlett politikai sérelmeiket számonkérjék a Facebookon.

A Stop Hate for Profit weboldalán elérhető követelések direkt linkeket tartalmaznak mind az ADL, mind pedig az online gyűlölet ellen (azon belül is kifejezetten a fehér felsőbbrendűséget hirdetők ellen) fellépő Change the Terms nevű szervezethez.

A Change the Terms egy, a techipart megrendszabályozni kívánó, antirasszista jogvédő szervezet, amelyet olyan demokrata think tankek és kisebbségi szervezetek alapították, mint az Obama- és Hillary Clinton-kampányokban dolgozó Center for American Progress, vagy a Muslim Advocates nevű jogvédő szervezet, amely szerint a Facebook a „muszlimgyűlölet melegágya” és maga is támogatja a muszlimellenesség terjedését például azzal, hogy a 2016-os elnökválasztás során a Trump-kampány videóit megjelenítette.

Az ADL Facebook-videóban fejti ki, milyen károkat okoz a Facebook

Sokat elmond a bojkott sajátosan bonyolult jellegéről az is, hogy maga az ADL a saját Facebook-oldalán mind a mai napig elérhető videójában konkrét példákkal illusztrálja, véleményük szerint milyen kárt okoz a közösségi oldalon hirdető cégeknek az, hogy olykor gyűlöletkeltő, összeesküvés-elméletek promotáló, muszlimellenes tartalmak mellett jelennek meg fizetett hirdetéseik.

Példaként hoznak többek között egy Soros Györgyről készült mémet is,

amelyet egy felhasználó a George Soros: The Enemy Within elnevezésű, nyilvános csoportban osztott meg, és amely szerint a filantróp önérdekből támogatja a Black Lives Matter-mozgalmat.

Az ADL szerint ez és más, hasonló tartalmak károsak azokra a cégekre nézve, amelyek a Facebook hirdetési algoritmusa szerint a mém mellé kerülnek (a példában a Geico biztosítótársaság hirdetése szerepel).

Az ADL amúgy otthonosan mozog a Soros Györgyhöz kapcsolódó híresztelések és elméletek terepén: rendszeresen foglalkozik a milliárdos politikai befektetőt érő kritikákkal, és el is ítéli azokat a közszereplőket, akik megítélésük szerint antiszemita indíttatásból bírálják Sorost (legutóbb például New York egykori polgármesterét, Donald Trump ügyvédjét, Rudy Giulianit).

A Facebook egyelőre a PR-károk minimalizálásán dolgozik

A Facebook egyelőre a PR-károk minimalizálásán dolgozik, legalábbis ami a kommunikációt illeti, de láthatóan folyamatos hátrálásra kényszerül a bojkottal szemben. Június legvégén Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a bojkott nyomán szigorítanak az irányelveiken.

A Facebook vezetőjének ígérete szerint a jövőben hatékonyabban szűrik ki a választások befolyásolására alkalmas tartalmakat, jelentősen szigorítják azokat a feltételeket, amelyek mentén megállapítják egy hirdetésről, alkalmas-e a gyűlöletkeltésre (különösen nagy hangsúlyt helyezve a migránsokat és menekülteket támadó hirdetésekre).

Aztán a Facebook liberális reklámarca, a globális ügyekért és kommunikációért felelős alelnökként dolgozó Nick Clegg (a brit liberálisok egykori vezetője és az első Cameron-kormány miniszterelnök-helyettese) június 28-án úgy nyilatkozott:

a Facebooknak egyáltalán nem szándéka tolerálni a gyűlöletbeszédet, sőt, megduplázott erőfeszítéssel dolgoznak azon, hogy elítéljék azt.

 

Clegg védekezve hozzátette: a gyűlöletbeszéddel szembeni zéró tolerancia nem jelenti ugyanakkor a gyűlöletkeltő tartalmak zéró előfordulását is a közösségi oldalon.

A Facebook hátrálásának történetéhez tartozik az is, hogy a cég július 1-jén, a hirdetői bojkott kezdőnapján bejelentette: külső szakértőkkel, a Media Rating Councillal (MRC) vizsgáltatja meg a közösségi oldal gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozását. Az MRC egyébként eddig is auditálta a Facebookot, igaz, nem a gyűlöletbeszéd, hanem a hirdetéselhelyezések és azok mérése szempontjából.

Miközben Zuckerberg folyamatos utóvédharcokra kényszerül, és próbálja ráadni a felhasználóira a kívülről megkövetelt, virtuális szájkosarat, valójában úgy tűnik, a pénzügyi nyomásgyakorláson kívül semmilyen más eszköze sincsen sem a piacnak, sem az államoknak arra, hogy beleavatkozzanak a mindennapjainkat egyre mélyebben átszövő Facebook működésébe.

A közösségi oldal alapvető jogi kérdések kapcsán sem felel meg mindenben

Ám amíg a piac a Facebook eddig is túlságosan radikális moderálási gyakorlatát szigorítaná csak tovább, addig a közösségi oldal alapvető jogi kérdések kapcsán sem felel meg mindenben az átláthatóság és az ellenőrizhetőség követelményének, sőt, kifejezetten önkényesen értelmezi még azokat az alapelveket is, amelyeket önmaga alkotott meg.

„A világ legnagyobb közösségi oldala arbitrárius módon érvényesíti a saját maga által teremtett normákat, legyenek azok tartalmiak vagy eljárásjogi jellegűek” – fogalmazott a hirado.hu kérdésére ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.

„A közösségi alapelvek akár a kifogásolható tartalom kategóriáira (például a gyűlöletbeszéd, a durva, erőszakos, szexuális és egyéb tartalmak), akár a hitelesség kérdéseire (így a fake newsra vagy a megtévesztésre) vonatkozóan úgy nyertek megfogalmazást, hogy a gyakorlati alkalmazás során ugyanazon megfogalmazott normák szerint azonos eseteket, illetve helyzeteket eltérő módon ítélnek meg a felhasználók kezelésénél” – teszi hozzá.

A Facebook annyira a hétköznapi kommunikáció, a közélet és a hírközlés platformjává vált, hogy lehetetlen megkerülni.

„A kettős mérce érvényesülését lehetővé tevő normarendszer révén a Facebook nem pusztán az egyes közlések tolerálhatóságát dönti el, hanem a nemzetközi kommunikációban betöltött szerepét kihasználva a globális véleményszabályozó és cenzor szerepét veszi fel, amely szerepkörében eljárva, önkényesen új irányt szab a személyek, illetve csoportok közötti bármely diskurzusnak” – mutat rá ifj. Lomnici Zoltán.

Ezt a megkerülhetetlenséget ismerte fel a Black Lives Matter-mozgalom is, és a mozgalom keltette hullámokat meglovagolva most olyan követelésekkel állt elő, amelyek a Facebookot tovább lökik a szólásszabadság további korlátozásának irányába. A Facebook eddigi moderálási gyakorlata sem volt éppenséggel pártatlan és elfogulatlan, és a bojkott tovább ronthat a helyzeten.

A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat ikonikus emblémája (Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo)

„A Facebook szabályozási rendszere korlátozza az önkifejezést, és nem teremti meg a biztonságos környezetet a diskurzusok számára, sőt ő maga kívánja – a felhasználói közösség tagjainak szemszögéből átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon – kijelölni az általa politikai-kulturális vagy egyéb megfontolásokból még elfogadhatónak ítélt diskurzushatárokat. Mindezzel immár ország- és kontinenshatárokat átlépve teremt cenzúrát, véleménydiktatúrát egy gazdasági társaság, amellett, hogy a közösségi oldalnak tett egyes bejelentéseket megítélő döntések főszabályként nem nyilvánosak” – fejti ki ifj. Lomnici Zoltán.

Még nem világos, pontosan milyen eredménnyel és mikor ér véget a Facebook elleni hirdetői bojkott.

Az azonban már most is látszik, hogy a Facebook végső soron mindent hajlandó megtenni a kulturális baloldal politikai agendája szerint meghirdetett bojkottálóknak, még ha az tovább is csökkenti a Facebookon a szólásszabadságot.

Csak az a kérdés, hogy a hirdetőkhöz hasonlóan mikor tömörülnek egységfrontba a hirdetők célcsoportjait képező felhasználók, akiket egyre nagyobb kontroll alá kívánnak venni.