×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Vasárnap elnökválasztást tartanak Lengyelországban

 

A tizenegy induló jelölt közül a hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda és a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform vezette koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a legesélyesebbek.

Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje (Fotó: MTI/PAP/Wojtek Jargilo)

Lengyelországban ötévente tartanak kétfordulós közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát. A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.

A lengyel államfőnek, részint a közvetlen választás miatt is viszonylag jelentősebb, nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak, szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka, de ami a legfontosabb, hogy megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm az újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenleg kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártnak nincs ekkora többsége az alsóházban.

Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges.

Kizárólagos levélszavazást rendelt el az országos választási bizottság (PKW) két, a koronavírus-járvány által kiemelten érintett, néhány ezer lakosú településen. Önként közel 150 ezren regisztráltak a levélszavazásra a mintegy 30 millió választásra jogosult állampolgár közül.

Rekordmagas a külföldön szavazók száma: a külképviseleteknél 387 ezren jelezték részvételi szándékukat, közülük 343 ezren levélben adják le voksukat. A járványügyi helyzet miatt egyes országokban csak ilyen módon lehet szavazni.

Júniusi felmérések szerint Duda vasárnap 39-44 százalékos, Trzaskowski pedig 28-31 százalékos eredményt érhet el, ezért július 12-én feltehetőleg második fordulót kell rendezni.

A többi jelölt esetében még nagyobb százalékos eltérések vannak az egyes felmérések között. Jelentősebb eredményt még a függetlenként induló liberális katolikus újságíró, Szymon Holownia érne el (átlagosan 10 százalék). A radikális nemzeti és az újliberális pártok koalícióját, a Konföderációt képviselő Krzysztof Bosak 8 százalék körüli népszerűségnek örvend. A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw-Kosiniak-Kamysz mintegy 6 százalékos, Robert Biedron melegjogi aktivista, baloldali EP-képviselő pedig 4 százalékos népszerűséget könyvelhet el.

Rafal Trzaskowski varsói polgármester, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökjelöltje (Fotó: MTI/PAP/Darek Delmanowicz)

A legtöbb felmérés szerint 60 százalék körüli részvételi arányra lehet számítani. Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson jegyezték.

Viszonylag magasra nőtt támogatottságát megfigyelők szerint annak is köszönheti, hogy a jelöltek között friss arcnak számít, de szerepet játszik ebben a Lengyelországban erős kormánykritikus média által támogatott, egyes ellenzéki többségű városi önkormányzatokra támaszkodó kampánya

Duda a kampány során az őt jelölő kormánypárt, a Jog és Igazságosság sikeres, a járvány alatt is a lengyel vállalkozásokat ösztönző gazdaságpolitikájának, szociális programjainak támogatását, továbbá a nagy infrastrukturális projektek folytatását, valamint a hagyományos család védelmét ígérte.

A kampány hajrájában Duda Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt, akivel ezt követően új védelmi és gazdasági megállapodások szándékát jelentették be.

A szavazóhelyiségek reggel 7-től 21 óráig tartanak nyitva. A voksolás egész ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor érvénybe lépő kampánycsend. Urnazárás után a három legnézettebb hírtelevízió exit-poll-eredményeket tesz közzé.