×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Németország politikai presztízse a tét

 

A pénteki EU-csúcs egyeztetései nem hoztak jelentős változást, a tagállamok álláspontjai továbbra is távol állnak egymástól. Németország júliusban átveszi az EU soros elnökségét, és ha a következő fél évben nem tesz pontot a hétéves költségvetés, valamint a pénzügyi mentőcsomag ügyének végére, az súlyos politikai presztízsveszteséget jelenthet az országnak és Angela Merkel kancellárnak.

Angela Merkel német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Sikertelenül zárult a pénteki uniós csúcs: a tagállamok vezetői szinte semmiben sem értettek egyet. Az értekezletet azért hívták össze, hogy dűlőre jussanak a következő hétéves költségvetés elosztásáról, valamint arról a 750 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagról, amellyel a koronavírus-járvány okozta recessziót kívánja csökkenteni az Európai Unió. Ez utóbbi 500 milliárd euró támogatási pénzből és 250 milliárd euró hitelből tevődne össze, ám az EU az egész összeget hitelből rendezné, amelyet a tagországoknak közösen kellene visszafizetniük 2028 és 2058 között.

Amiben ellentétek mutatkoznak, az az elosztás módja, a visszafizetés időpontja és futamideje, valamint a megállapodás lezárásának gyorsasága, és vannak országok, amelyek a támogatást egyáltalán nem, csak a hitelt tartják elfogadhatónak. A vita július közepén folytatódik.

A két kérdést külön kezelve nagyobb eséllyel születhet megegyezés

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy az EU-csúcs mindenképpen siker volt, mert a költségvetéssel, valamint a pénzügyi mentőcsomaggal kapcsolatban legalább kiderült a tagállamok álláspontja.

Az eddigi tárgyalások és Charles Michel megjegyzése egy döbbenetes bokszmérkőzés első menetére hasonlít a leginkább. A felek felmérték a különböző nézeteket, és

az országok felkészültek arra, hogy a következő menetben megpróbálják érvényesíteni az akaratukat

– mondta a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Lóránt Károly közgazdász.

Hozzátette: a tárgyalások megítélésénél kétféle megközelítést lehet alkalmazni. Az egyik, hogy most hogyan osztják el a pénzeket, és ezzel együtt hogyan osztják el a következő hétéves pénzügyi költségvetésben az összegeket – mert a kettőt összekapcsolják. A másik gondolatmenet az, hogy az Európai Unió problémái valóban a koronavírus-járvány hatásaiból származnak-e, vagy pedig egy régóta húzódó problémáról van szó, melyen a mostani csomag nem fog segíteni.

Ha a tárgyalásoknál ezt a két kérdést szétválasztanák, akkor valószínűleg nagyobb eséllyel jutnának dűlőre az uniós tagországok vezetői. Ugyanakkor az is látszik, hogy időben egybeesik ezeknek a problémáknak a megoldása. Az EU-ban egyébként is nagyon szeretik azt az elvet használni, hogy „amíg mindenről nem döntöttünk, addig semmiről nem döntöttünk” – mondta Szabó Dávid külpolitikai szakértő.

Példaként említette, hogy a Brexit-tárgyalások során is az volt tapasztalható, hogy nem állapodtak meg a részletkérdésekről,

csak akkor léptek tovább, amikor az összes tagállam a vonatkozó probléma minden aspektusában meg tudott egyezni.

Ez működött eddig a különböző EU-s hétéves költségvetéseknél, de mint láthattuk, ha ezeket összekötjük más ügyekkel – például korábban a migrációval vagy a jogállamisággal –, akkor sokkal kisebb hatékonysággal funkcionál – fejtette ki.

A következő fél évben Merkel és Németország tekintélye a tét

Tíz nap múlva Németország átveszi az EU soros elnöki tisztségét Horvátországtól, és a tekintélye szempontjából rendkívül fontos lesz, hogy sikerül-e az elnöksége alatt pontot tenni a két ügy végére.

Angela Merkel számára óriási politikai presztízsveszteség lenne, ha a német elnökség alatt nem sikerülne mindkét kérdésben, de legalábbis a hétéves EU-s költségvetés ügyében dűlőre jutni.

Azzal, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök kiállt egy nagyszabású járványügyi mentőcsomag mellett, a német kancellár tulajdonképpen odatette a saját hitelességét, a politikai presztízsét, és Németország, az Európai Unió legnépesebb tagállamának, legerősebb gazdaságának teljes súlyát a kérdés mellé.

A kérdés továbbra is az, hogy miként lehet majd rákényszeríteni a különböző országokból összekovácsolódott csoportokat, mint az úgynevezett „fukar négyeket”, amelyek a támogatások osztása helyett a hiteleket vélik megfelelő megoldásnak, vagy a Magyarországot is magába foglaló visegrádi négyeket, amely országok vezetői azt hangsúlyozzák, hogy az elosztás módja teljes mértékben igazságtalan.

Lóránt Károly szerint a hétéves költségvetést és a 750 milliárdos pénzügyi mentőcsomagot azért tárgyalják együtt a tagállamok, mert így a kettő esetében könnyebben tudnak kompromisszumot kötni azzal, hogy az egyik esetében az egyik, a másik esetében a másik országnak vagy csoportnak engednek. Ezáltal nagyobb a „játéktér”.

Hozzátette: a másik oka ennek az, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint a német elnökség ennek a két ügynek a végére a következő fél évben pontot akar tenni, amihez az kell, hogy mielőbb megállapodás szülessen.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

 

A címlapfotó illusztráció.