×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kétséges a megállapodás a mai uniós csúcstalálkozón

 

A pénteki uniós csúcstalálkozó feltehetőleg az állam- és kormányfők utolsó online tárgyalása, melyen kísérletet tesznek arra, hogy minden uniós tagállamnak megfelelő döntés szülessen az 1850 milliárd euró elosztásáról.

Orbán Viktor miniszterelnök és Lengyelország, Csehország, Szlovákia vezetői az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel egyeztettek egy korábbi videókonferencia keretében (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Csúcstalálkozót tartanak pénteken az uniós tagállamok állam- és kormányfői. A tanácskozás fő témája az Európai Unió hétéves költségvetése és az azzal szervesen egybeépülő gazdasági mentőcsomag, valamint a Brexit szerepel.

Valószínűleg nem születik megállapodás

A gazdasági mentőcsomag 750 milliárd eurónyi hitelből pörgetné fel a leginkább érintett országok gazdaságát, és a következő hétéves költségvetést is felhasználnák a válságkezelésre.

Az unió azonban megosztott: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország támogatja a bizottság tervét, amelyről a pénteki uniós csúcson tárgyalnak. A fukar országok csoportja, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia azonban ellenzi azt.

Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője az M1 Ma reggel című műsorában elmondta,

nagy ellentétek feszülnek egymásnak, emiatt a ma nem születik megállapodás a pénz elosztásáról. 

Az Európai Parlament elnöke, Charles Michel a csúcstalálkozóra szerdán kiküldött meghívólevelében az uniós tagállamok állam- és kormányfőit sürgette az alappal kapcsolatos mielőbbi döntéshozatalra: „Állampolgárainkat és gazdaságainkat megviselte a járvány. Gyors és célzott orvoslásra van szükség késlekedés nélkül” – hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet, hogy minden tagország érdeke a mielőbbi megállapodás, ugyanakkor vitát kell folytatni a helyreállítási alap különféle elemeinek méretéről, az elosztásról, s a tagállamoknak meg kell vitatniuk, hogy az alap mekkora részét fordítsák vissza nem térítendő támogatásra, kölcsönök nyújtására és pénzügyi garanciákra. Megegyezésre kell jutni továbbá, az alap elosztásához köthető jogállami politikai feltételek kérdésében is – írta.

Nem igazságos az Európai Bizottság javaslata az elosztásra

Párkányi Eszter semmilyen szempontból nem tartja igazságosnak az Európai Bizottság jelenlegi javaslatát és a támogatások elosztását. Hozzátette, mivel a javaslatot minden tagállamnak el kell fogadnia, valószínűleg nem ez lesz a végleges változata a javaslatnak.


Elmondta, már önmagában paradigmaváltás, hogy az Európai Unió hitelt akar felvenni, hiszen ilyen még soha nem fordult elő az unió történetében. Hozzátette, az unió vezetősége a felvett hitelből akarja finanszírozni a támogatásokat az egyes tagállamok részére.

A kelet-közép-európai államokkal akarják kifizettetni a nyugati államok hibáit 

Az elemző úgy vélekedett, hogy a déli és a nyugati tagállamok gazdaságpolitikája nem volt következetes, és nem kezelték jól a járványt, ezért bajba jutottak. A visegrádi négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) gazdasági eredményei jók voltak, ezért a „mi zsebünkből veszik ki a pénzt”, hogy azoknak segítsenek, akik eddig nem voltak elővigyázatosak – mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy most gyakorlatilag a következetes, elővigyázatos országokkal akarják megfizettetni a déli, nyugati államok hibáit.

Egy másik fontos tényezőre is felhívta a figyelmet Párkányi Eszter: a német–francia uniós törekvésekből az látszik – mondta –, hogy Nagy-Britannia unióból való kilépése után Németország és Franciaország akarja átvenni az irányítást az Európai Unió felett.

A címlapfotó illusztráció.