Ukrán repülő
A 2020. január 8-i képen az Ukrán Nemzetközi Légitársaság szerencsétlenül járt Boeing 737-800-as repülőgépének roncsai között a mentőalakulat tagjai a lezuhanás helyszínén, a Teherántól délnyugatra fekvő Sahedsahr környékén (Fotó: MTI/AP/Ebrahim Norúzi)
Az Ukrán Nemzetközi Légitársaság Teheránból Kijevbe induló Boeing 737-es gépe január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le. Az iráni hatóságok először balesetről beszéltek, majd elismerték, hogy a Forradalmi Gárda légvédelme lőtte le a gépet tévedésből egy Föld-levegő rakétával. A repülőn lévő 176 emberből senki sem élte túl a tragédiát. A járaton 55 kanadai-iráni állampolgár utazott.
Korábban Kanada nyomást gyakorolt Teheránra, hogy küldje a feketedobozokat Párizsba. Irán előzőleg megtagadta, hogy az ukrán utasszállító repülési adatait rögzítő berendezéseket átadja.
Márciusban Irán azt közölte az ENSZ szakosított légügyi ügynökségével, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO), hogy Ukrajnába küldi a feketedobozokat. A múlt héten azonban egy iráni tisztviselő az ICAO kormányzótanácsának videokonferenciáján bejelentette, hogy Teherán a súlyosan megrongálódott elektronikus eszközöket a BEA-hoz küldi. Erről egy nevét elhallgató forrás számolt be, aki hozzátette, hogy Irán a részes államok hozzájárulásától teszi függővé döntését.
Szerdán viszont Mohammad Eszlami, az infrastruktúráért felelős miniszter azt mondta: Ukrajna saját közlése szerint már rendelkezik a feketedobozok adatainak olvasásához szükséges szoftverrel, mint fogalmazott, „az amerikaiak láthatták el vele”, és csak abban az esetben küldik mégis őket Párizsba, ha a vizsgálat nem sikerülne Ukrajnában.
A nemzetközi szabályok szerint Iránnak joga van a vizsgálat felügyeletéhez, az Egyesült Államok azáltal részes a vizsgálatban, hogy a gépet ott gyártották, míg Ukrajna azért, mert az utasszállító üzemeltetője volt. Kanada pedig úgy válik az eset részesévé, hogy állampolgárai is meghaltak a szerencsétlenségben.
