Nem hozott lényeges előrelépést az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszeréről szóló tárgyalások e heti fordulója Michel Barnier pénteki tájékoztatása szerint. Az Európai Bizottság főtárgyalója Brüsszelben úgy vélekedett, hosszú út van még hátra. A brit főtárgyaló szerint korlátozott a haladás, de folytatódnak a tárgyalások.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
„Nagyon távol vagyunk a múlt év végén elfogadott politikai nyilatkozatban vállalt célok megvalósításától” – mondta Barnier a tárgyalások negyedik, júniusi köre után, hozzátéve, hogy a britek „eltávolodni látszanak az uniós tagországok vezetői által október végén elfogadott, a brit EU-tagság rendezett megszűnését (Brexit) biztosító megállapodásban megfogalmazottaktól”. Ez a dokumentum lehet az egyetlen, amely mentén a megállapodás létrejöhet – húzta alá.
A megállapodás ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zérókulcsos vámokkal és kvóták nélkül, egyenlő versenyfeltételekkel. Ez utóbbi téren megrekedtek a tárgyalások - tájékoztatott.
Úgy tűnik, London nem akar komolyan tárgyalni az üzleti vállalkozások számára fontos egyenlő versenyfeltételekről, illetve a halászati jogokról – mondta.
Véleménye szerint új lendületre van szükség, nagyobb erőfeszítésre a legnehezebb kérdések megoldásához. Emlékeztetett arra, hogy október végéig egyezségre kellene jutni ahhoz, hogy lezárható legyen az év végéig tartó átmeneti időszak, és az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodással hagyhassa el az unió egységes belső piacát és a vámuniót. Hozzátette azonban, hogy az EU továbbra is nyitott az átmeneti időszak meghosszabbítására.
Még júniusban tárgyalnáak
Barnier reményét fejezte ki, hogy még a hónap végéig lehetőség lesz egy újabb tárgyalási forduló megtartása Londonnal. Hozzátette, nincs kétsége afelől, hogy a tárgyalók a nyár folyamán vagy legkésőbb ősz elején közös nevezőre jutnak.
Ha nem körvonalazódna megállapodás, Londonnak június végéig van ideje, hogy kérje a decemberben lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását. A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.
Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
A britek szerint is korlátozott a haladás
David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője szerint is „korlátozott előrelépést” sikerült csak elérni a héten tartott negyedik fordulóján, de a tárgyalások folytatódnak az összes kérdésről a legnehezebb területeken is
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.
A koronavírus-járvány miatt videókapcsolaton tartott forduló után Frost a Downing Street által kiadott nyilatkozatában közölte: a korlátozott előrelépés ellenére a tárgyalások „kedvező hangnemben” zajlottak és folytatódnak.
Hozzátette ugyanakkor: közel vannak a határai annak, hogy mit lehet elérni a jelenlegi távkapcsolatos formulával, ezért London tárgyal az Európai Bizottsággal arról, hogy miként lehet intenzívebbé tenni és felgyorsítani a munkát.
