A tervezettnél gyorsabban halad az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból, és ennek legfőbb oka a koronavírus terjedése – közölték amerikai és NATO-tisztségviselők.
Washington a tálibokkal február 29-én kötött dohai egyezményben ígéretet tett arra, hogy július közepéig 13 ezerről 8600-ra, 2021 májusáig pedig nullára csökkenti afganisztáni csapatai létszámát, amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik.
Két magas rangú kabuli forrás elmondta, hogy
a 8600-as célt már június elejére elérhetik,
míg két névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt állította, hogy erre a következő napokban sor kerül.
„A Covid – 19-et övező aggodalmak miatt a vártnál gyorsabban haladunk a tervezett csökkentés felé” – mondta az egyik tisztségviselő.
Másikuk elárulta, hogy Washington a nem létfontosságú személyzetet és a vírus miatt magas kockázatnak kitett amerikai állampolgárokat hívta vissza elsőként.
Februárban még 16 551 volt NATO katona volt Afganisztánban
Az Afganisztánban állomásozó NATO-haderő összlétszáma februárban még 16 551 volt hivatalos adatok szerint. A csapatok az afgán erők kiképzése és segítése érdekében tartózkodnak az országban.
Donald Trump amerikai elnök a napokban megerősítette: szeretné, ha minden amerikai katona hazatérne az ázsiai országból, de egyelőre nem szabott határidőt. Szakértők szerint a csaknem tizenkilenc éve tartó
afganisztáni háború befejezése Trump újraválasztási kampányának egyik kulcspontja lehet.
A vártnál gyorsabb – 135 nap helyett mindössze 90 nap alatt lebonyolított – amerikai csapatkivonás a NATO-t is döntéshelyzetbe kényszerítette – árulta el a szervezet két tisztségviselője.
Egy Kabulban állomásozó magas rangú nyugati tisztségviselő szerint az észak-atlanti szövetség is idő előtt hazahívja több katonáját. „Minden szövetséges törekszik a finom egyensúly fenntartására a csapatkivonás terén, hiszen nem felejthetjük el, hogy az afganisztáni háborúnak közel sincs vége” – mutatott rá.
A tálibok fokozták támadásaikat
A tálibok az elmúlt időszakban több tartományban fokozták támadásaikat annak ellenére, hogy az afgán kormány a békülés jegyében egy fogolycsere-egyezmény keretében több felkelőt kiengedett a börtönből. Afgán és nyugati források adatai szerint a tálibok több mint 4500 támadást hajtottak végre a dohai megállapodás aláírása óta.
A szélsőséges iszlamista tálibok 1996 és 2001 között irányították Afganisztánt,
amíg a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő amerikai beavatkozás el nem távolította őket a hatalomból. Azóta igyekeznek megdönteni a Nyugat támogatását élvező kabuli kormányt, amelyet Washington bábjának tartanak.