Hivatalba lépése óta folyamatos ellenszélben kormányoz Donald Trump amerikai elnök. Alkotmányos vádeljárást indítottak ellene, a 2016-os elnökválasztási kampányban azzal vádolták Trumpot és közeli munkatársait, hogy együttműködött az oroszokkal. A Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó elleni vizsgálat eredménye most fordulatot hozhat ebben. Trump Twitter-üzenetei azt sugallják, hogy a korábbi demokrata vezetés és Barack Obama volt elnök is részese lehetett a Flynn elleni vizsgálatnak. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a hirado.hu-nak arról beszélt: az ügy hátterében az angolul „deep state” jelensége áll, amelyben a nemzetállamok politikai vezetésétől függetlenül működő, rejtett hatalmi hálózatok szereplői, választói felhatalmazással nem rendelkezve, a demokratikus mechanizmusok megkerülésével befolyásolják az egyes kormányok döntéshozatalát.
Pár hónappal az elnökválasztások előtt az amerikai belpolitikát egy újabb ügy tartja lázban. Trump a napokban sokat sejtető Twitter-üzenetben adta meg az alaphangot a következő időszak vitáinak. Ebben arra utal, hogy elődje, Barack Obama is részese lehetett annak a folyamatnak, amelynek során a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálatot indított lemondott nemzetbiztonsági tanácsadója ellen.
OBAMAGATE! https://t.co/mSmWsbfOWf
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) May 11, 2020
A szövevényes ügy főszereplője a 61 éves, háromcsillagos nyugalmazott tábornok, akit még a demokrata Obama elnök 2012-ben nevezett ki a Katonai Hírszerzés élére, de két évvel később távozni kényszerült, mert bírálta az elnök iszlám terrorizmussal szembeni enyhe politikáját.
Flynn volt az első személy, aki ellen nyomozást indítottak a hatóságok a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozás kapcsán. Az ügyben történt fordulat utólag más fényben világítja meg a Trump elleni eddigi kampány mozgatórugóit.
Flynn 2016-ban csatlakozott Trump kampányához, az egyik legfontosabb tanácsadója lett, de a posztot csak pár hétig töltötte be. 2017 februárjában lemondásra szólította fel az elnök, miután kiderült, találkozott és megbeszélést folytatott a Washingtonba akkreditált akkori orosz nagykövettel, Szergej Kiszljakkal, de
erről nem számolt be sem Trumpnak, sem Mike Pence alelnöknek.
Flynn 2016 december utolsó napjaiban – miután a még hivatalban lévő Obama elnök szankciókat vetett ki Oroszországra – tárgyalt telefonon a nagykövettel.
A beszélgetést az FBI rögzítette, ami nem meglepő, és erről minden bizonnyal az érintett is tudhatott. Itt véget is érhetett volna a történet, mert Flynn semmi olyat nem mondott, amely megalapozná a bűncselekmény vádját.
Az ügyet azonban mégsem zárták le az egyik vezető beosztású FBI-ügynök, Peter Strzok kezdeményezésére. Róla később kiderült, hogy a Demokrata Párt elkötelezett anyagi támogatója is volt, és még 2016 nyarán egy olyan szöveges üzenetet küldött munkatársának, hogy „nem, Trump nem lesz elnök. Nem hagyjuk”.
Donald Trump (Fotó: EPA/Doug Mills)
A dokumentumokból kiderült, hogy a Flynn elleni nyomozás folytatása nem történhetett volna meg az FBI akkori elnöke, James Comey jóváhagyása nélkül. A később nyilvánosságra került FBI-os belső levelezésekből, e-mailekből kiderült, hogy a szövetségi nyomozók a hivatalos meghallgatása előtt szándékosan csapdát állítottak a volt nemzetbiztonsági tanácsadónak.
A volt tanácsadóval az FBI ügynökei Trump eskütétele után találkoztak, hogy kikérdezzék a találkozóról. Pár nappal később szivárogtatták ki az orosz nagykövettel történt találkozót a Washington Post napilapban, és ezután már nem volt tartható a posztja.
Flynn ellen végül azért indult büntetőeljárás, mert hazudott az FBI ügynökeinek az orosz nagykövettel folytatott beszélgetéséről, mivel ellentmondásokat találtak az általa elmondottak és a jegyzőkönyv között. A letöltendő szabadságvesztés elkerülése érdekében Flynn belement a vádalkuba, de kiderült, ebben az is közrejátszott, hogy a vele tárgyaló ügynökök azzal zsarolták, ha nem működik együtt, akkor fia ellen is eljárást indítanak.
Az eljárás több más furcsaságot is tartogatott.
Az ügyészek eleinte nem is akartak börtönbüntetést kérni, mivel a volt nemzetbiztonsági tanácsadó teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal, ám amikor új ügyvédeket kért fel, és felvetette, hogy a kihallgatások során csapdát állítottak neki, közölték: mégis börtönbüntetést kérnek rá.
Flynn végül ügyvédet váltott, és így kerülhettek nyilvánosságra az FBI belső feljegyzései, amelyek végül a vádlott igazát támasztották alá. Ebből kiderült, hogy az FBI munkatársai azt vitatják meg, hogyan lehetne a legjobban „becserkészni” Flynnt, hogyan kellene minél több információval ellátni őt a meghallgatás során, és hazugságra késztetni.
A Szövetségi Nyomozó Iroda első meghallgatásai tisztázták a nemzetbiztonsági tanácsadót, kimondták, hogy nem volt összejátszás Flynn és az oroszok között, ám az ügy mégis folytatódott. William Barr igazságügyi miniszter, korábbi helyettes államügyész szerint az akcióval Donald Trump helyzetét akarták gyengíteni.
Ráéghet a demokratákra a vád
A most nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az Obama-kormányzat 39 tisztviselője kérte, hogy hozzáférhessen Flynn telefonbeszélgetéseihez. A feloldott titkosítású dokumentumokból kiderül, hogy Joe Biden akkori alelnök, James Comey, az FBI Trump által később menesztett vezetője, James Clapper, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) korábbi igazgatója és John Brennan, a CIA volt igazgatója szándékosan szivárogtatta ki a telefonbeszélgetés egyébként titkosított leiratát, ami az egész ügyet elindította.
Trumpot megválasztása óta az a vád érte, hogy Oroszország külső támogatásával sikerült legyőznie 2016 novemberében Hillary Clintont.
Robert Mueller különleges ügyész csapata a kezdetek óta nyomoz, hogy kiderítse: együttműködött-e Trump kampánystábja Moszkvával a 2016-os elnökválasztás kimenetelének befolyásolása érdekében. Az elnököt és számos munkatársát meghallgatták. A két évig tartó nyomázás után egy 450 oldalas jelentés készült. A Mueller-bizottság végül nem talált bizonyítékot sem összejátszásra, sem összeesküvésre az orosz kormányzattal vagy az Internet Research Agency (IRA) nevű orosz álhírgyárral. Mueller azt is vizsgálja, hogy akadályozta-e Trump az FBI munkáját James Comey 2017-es menesztése kapcsán.
Jött az alkotmányos vádeljárás
Alighogy lezárult a Russia-gate ügye, máris újabb vádakat fogalmaztak meg Trump ellen. Az elnök ellen decemberben a képviselőházban indították meg az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment). Az volt az egyik vád ellene, hogy visszaélt a hatalmával, amikor lehetséges politikai vetélytársa elleni vizsgálatra kérve nyomást gyakorolt az ukrán elnökre. Egy másik vádpontot is kezdeményeztek ellene, amely szerint akadályozta a kongresszust a történtek feltárásában.
Az ügy előzménye, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának egyik munkatársa aggodalmának adott hangot Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019. júliusi telefonbeszélgetése kapcsán. A demokraták szerint Trump nyomást gyakorolt Zelenszkijre, hogy az vizsgálatot indítson a republikánus elnök legfőbb demokrata ellenfele, Joe Biden volt alelnök és fia ukrajnai ügyleteivel kapcsolatban, és ettől tette függővé az országnak egy korábbi megállapodás alapján járó katonai segély folyósítását.
Februárban a szenátusban a hatalommal való visszaélés, a kongresszusi vizsgálat akadályozása vádpontban nem ítélték el Trumpot.
Az amerikai történelem harmadik alkotmányos vádeljárása egy politikai ügy volt, amelyben a demokraták megpróbáltak fogást találni Trumpon. Az Ukrajnának szánt katonai segélyek megérkeztek, és nem állta meg a helyét a quid pro quo (valamit valamiért) vádja sem, vagyis hogy az eljárás megindításától tették függővé a katonai segély folyósítását.
Az amerikai elnök boszorkányüldözésnek nevezte a történteket, kifejtve, hogy ez a folyamat már akkor megkezdődött, amikor bejelentette, hogy indul a 2016-os elnökválasztáson.
„Azóta sem álltak le, soha, immár három éve tart ez. Ördögi, korrupt, mocskos munka kiszivárogtatókkal és hazug emberekkel. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie egyetlen amerikai elnökkel sem” – fogalmazott.
Állam az államban
Az új elnök 2016. novemberi 8-i megválasztása után folyamatos utcai tüntetések voltak. A tömegek mozgatásában jelentékeny szerepet vállaltak a Trump nagy ellenfelének számító baloldali milliárdos, Soros György által támogatott jogvédő csoportok és mozgalmak is, illetve ezen szervezetek aktivistái – mondta a hirado.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Hozzátette:
az elnök elleni eljárások mindeddig csúfos kudarccal értek véget a demokraták számára.
Úgy vélte, hogy ezek hátterében az angolul „deep state” jelensége áll, amelyben a nemzetállamok politikai vezetésétől függetlenül működő, rejtett hatalmi hálózatok szereplői – gazdasági aktorok, a közigazgatás, a hírszerzés, a titkosszolgálat emberei – a népakarattól független módon, a demokratikus mechanizmusok megkerülésével befolyásolják az egyes kormányok döntéshozatalát.
A módszer elvileg nem áll távol a volt elnöktől. A radikális anarchista Saul Alinsky, baloldali társadalommozgalmi szervezési modelljét Chicagóban az 1980-as években a fiatal Barack Obama honosította meg.
Úgy tűnik, hogy Trump támadásba lendült, és ha valóban bebizonyosodik, hogy Obama elnök még hivatali idejében, sőt azon túl is, megpróbálta jogszerűtlen eszközökkel az igazgatási rendszert a jelenlegi elnök ellen fordítani, akár büntetőjogi eszközökkel is számolhat
– értékelte Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójának ügyét ifj. Lomnici Zoltán.
