×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Az igazságszolgáltatás erőtlensége mögött is Soros áll

 

Soros György az elmúlt években jelentős anyagi támogatást nyújtott az amerikai igazságszolgáltatás egyes szereplőinek. A magyar származású milliárdos nem titkolt célja, hogy átszabja az igazságügyi rendszert. Hazánkban pár éve a bíróknak tartott érzékenyítő tréningekről érkező hírek kavartak nagy port. Kiszelly Zoltán politológus a hirado.hu-nak a börtönbiznisz és a gyöngyöspatai ügy kapcsán „perlési politizálásról” beszélt, amellyel át akarják alakítani a társadalmat olyan erők, amelyek valós felhatalmazás nélkül működnek.

Az Egyesült Államokban a szövetségi és kerületi ügyészi posztokat választás útján lehet betölteni, amely hasonlatos egy kongresszusi vagy szenátusi versengéssel. Sokszor a kampánytámogatás nagysága a döntő, hogy ki tudja jobban „eladni magát”, több reklámidőt vásárolni a helyi médiában.

Soros György 2015 óta számos amerikai államban több millió dollárt juttatott a demokrata jelölt ügyészek támogatására.

Szinte kivétel nélkül afroamerikaiak vagy spanyol ajkúak voltak, és mind egyetértettek Soros céljaival, miszerint csökkenteni kell az aránytalanságokat a bírói és az ügyészi pozíciókban.

A liberális Politico összefoglalójából kiderült, hogy a pénzügyi támogatás nem szolgál más célt, mint hogy az ügyészi kar összetétele jobban tükrözze az amerikai társadalom nemi és nemzetiségi arányait.

Soros György (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Úgynevezett politikai akciócsoportokon keresztül csak Virginia államban félmillió dollárral támogatták két kerületi ügyész megválasztási kampányát, akik ezenfelül további félmillió dollárt tettek hozzá kampányukhoz. A külső támogatás döntőnek bizonyult, ugyanis a hivatalban lévő két ügyész, akik végül vereséget szenvedtek, ennek csak a harmadát gyűjtötték össze a Fox News közlése szerint.

A hatvanévnyi tapasztalat nem volt elég

A kerületi ügyészi posztok szavazás útján történő kiválasztása nem garancia, hogy szakmailag kompetens személyek kerülnek hivatalba. A Soros-szervezet által támogatott jelölteknek állami szinten nem volt tapasztalata, szemben a távozó ügyészek összesen hatvanévnyi rutinjával.

A Fox idézi Virginia korábbi demokrata párti kormányzóját, Terry McAuliffe-t, aki azt mondta, hogy a két hivatalban lévő ügyész nem támogatta, hogy a korábban elítéltek szavazati jogát visszaállítsák.

Az úgynevezett reformista vezetők célja, hogy átalakítsák az állam büntető-igazságszolgáltatásának rendszerét.

A Soros által támogatott jelöltek ideológiája megegyezik támogatójukéval.

Általánosságban véve ellenzik a halálbüntetést és a marihuána birtoklásának üldözését, valamint törekszenek a bebörtönzések arányának csökkentésére,

Közös bennük, hogy az enyhébb ítéleteket favorizálják például a kábítószerrel való visszaélés esetén. Az állami ügyészi posztok pártatlanságot írnak elő, de általánosságban elmondható, hogy a reformista jelöltek álláspontja megegyezik a demokraták programjával.

Egy interjúban William Barr legfőbb ügyész is aggályát fejezte ki, amikor a témáról kérdezték. Véleménye szerint a rendőri szervek azt érezhetik, hogy nincs mögöttük kellő támogatás, amely a közbiztonságra is visszahat. „Olyan helyzetben találhatjuk magunkat, hogy egyes helyi közösségek, amelyek nem támogatják a rendvédelmi erőket, nem kapják meg a szükséges rendőri védelmet” – fogalmazott.

Soros a rendszer „kirakatfigurája”

A Soros-féle szervezetek egyik módszere a perlési politika. A nemzetközi hálózatban működő nem kormányzati szervek (NGO-k) ajánlásokat fogalmaznak meg, elsősorban valamilyen kisebbségvédelmi témában, amelyek aztán az általuk támogatott politikai program elfogadásával törvényi erőre emelkedik, amelyeknek később bírósági ítéletek formájában érvényt lehet szerezni – magyarázta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus.

Úgy vélte, hogy ehhez kellenek olyan politikusok, mint Hillary Clinton, aki külügyminisztersége alatt támogatta azokat Soros-féle szervezeteket, amelyek kidolgozzák ezek elméleti hátterét, és olyan bírák, akiket szintén érzékenyítettek.

Ez a fajta mechanizmus nem csak Soros Györgyhöz köthető, mások is csinálják, viszont ennek a rendszernek a milliárdos a „kirakatfigurája”.

Amíg az Egyesült Államokban a Soros Györgyhöz köthető szervezetek pénzügyi támogatásai közvetlen beavatkozást jelentettek az igazságszolgáltatásba, addig hazánkban kevésbé direkt módszerekről cikkezett a sajtó. A Magyar Idők számolt be először arról, hogy 2016-ban több mint száz igazságügyi dolgozó járt a Soros Györgyhöz köthető Magyar Helsinki Bizottság képzésein.

A Soros György támogatta szervezet az Európai Bizottságtól több mint hatmillió forintot nyert el, hogy képzéseket szervezzen bíráknak, jogászoknak arról, hogy miként kell alkalmazni az emberi jogi normákat a menekültügy terén.

Az Európai Bizottság által korábban milliókkal támogatott magyarországi képzések célja a „szemléletformálás”, középpontjukban pedig a társadalom peremén élő csoportok vagy az illegális bevándorlók állnak, akikkel szemben toleranciára és előítélet-mentességre nevelik a tréningek résztvevőit – mondta korábban a hirado.hu-nak ifjabb Lomnici Zoltán az NGO-k befolyásával kapcsolatban.

A bírák érzékenyítése a szakmai kifogások alapján zsákutcának bizonyult, nem véletlen, hogy az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke leállította a Soros-szervezetek tréningjeit – fogalmazott az alkotmányjogász.

Társadalmi felhatalmazás nélküli „alamuszi” politizálás

Kiszelly Zoltán szintén hangsúlyozta a bírák érzékenyítési politikájának fontosságát. A gyöngyöspatai ügy kapcsán is felidézte, hogy az is a már ismert Soros-szervezetekhez köthető perlési politikai része.

Ennek végeredménye, hogy az NGO-k által megfogalmazott ajánlások számonkérhetők lesznek például az Európa Tanács vagy az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentéseiben, vagy hogy a bíróságok az ítéleteknél az NGO-k ajánlásait fogadják el.

Gyöngyöspatán a szegregációs ügyet sem az érintett családok kezdeményezték, hanem az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, amely az elmúlt években egy tucat pert indított vélt szegregáció miatt. A szervezet költségvetésének nagy részét a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok biztosította.

A Kúria múlt heti ítélete szerint a gyöngyöspatai önkormányzatnak és a tankerületnek összesen száz millió forint kártérítést kell fizetnie 62 roma tanuló családjának, mert a bíróság szerint a település roma gyerekeit 2004-től kezdődően szegregálták.

Az eljárással lényegében egy százmilliós árcédulát akasztottak a szegregációs politikára, amely precedenst teremhet. Ennek következménye lehet, hogy az önkormányzati iskolafenntartók, polgármesterek a Soros-szervezetektől kérnek tanácsot a jövőben, hogyan alakítsák ki iskolájukat, hogy megfeleljen az elvárásaiknak, és elkerüljék a büntetést

– mondta a politológus. Kiszelly Zoltán ezt a fajta hatalomgyakorlást „alamuszi politizálásnak” nevezte, hiszen ezek az érdekcsoportok akaratukat úgy fejtik ki, hogy társadalmi felhatalmazással nem rendelkeznek.

A börtönbiznisz kapcsán is hasonlóan fogalmazott. Elmondta, hogy ez a jelenség szintén sérti az emberek igazságérzetét, hiszen joggal várhatjuk el, hogy aki bűnt követ el, büntetést érdemel. „Ami egy korrekciós mechanizmus volt a ténylegesen jogtalanul vagy rossz körülmények között tartottak számára, azt pénzszerzési forrássá bővítették ügyvédek” – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.