×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A járvány után megváltozhat a Kína-centrikus gazdasági modell

 

Korábban a „Made in China” felirat egy terméken arra utalt, hogy a produktum silány, minőséget nélkülöző, most azonban már a legnagyobb vállalatok termékeinek döntő többsége is Ázsiában készül. Kína jelentős fejlődésen ment keresztül a gyártás és az innováció területén, a koronavírus-járvány azonban váltásra ösztönözheti a cégeket, mely az európai országoknak, köztük Magyarországnak kedvezhet.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Ym Yik)

Ez eredeti, Made in China!” – hangzott régen az agyonhasznált vicc, mely általában az adott ruha, eszköz hamisságára, minőségének silányságára utalt. A kínai manufaktúrákban készült termékek azonban nagy utat jártak be azóta, és napjainkban már egyáltalán nem meglepő, ha egy márkás öltözék céduláján a gyártónál az ázsiai ország neve van feltüntetve.

A legnagyobb vállalatok helyezték át gyártási folyamataikat Kínába. Többek közt a Levi’s és az Adidas termékek nagy része is ott készül, de

az Apple legnagyobb partnere, a Foxconn Technology Group is a távoli keleten szereli össze az iPhone-okat.

A kérdés már csak az: mi okozta a fordulatot?

Nehéz a kínai ipart ilyen tekintetben átfogóan értékelni, hiszen a kép egyáltalán nem homogén. Most is találhatók kiváló minőségű, de silány áruk is” – mondta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezető elemzője a hirado.hu-nak.

Hozzátette: egy nemzetközi nagyvállalat azonban nem engedheti meg magának, hogy termékei eltérő minőségűek legyenek attól függően, hogy azok hol készültek, ezért Kínában is kikényszeríti a magasabb minőséget.

Ugyanígy a kínai vezetésnek is célja, hogy termékeik versenyképesek legyenek. Tény azonban az is, hogy

Kína jelentőset lépett előre a kutatás-fejlesztés és az innováció területén, így követőből a következő időszakban akár vezetővé is válhat

– emelte ki.

Az olcsó munkaerő miatt megéri bevállalni a szállítási költségeket

Regős Gábor kifejtette, a nagyvállalatoknál alapvetően két szempont számít a gyártás áthelyezésénél egy adott országba: a költségek, illetve a minőség. Vagyis, hogy az adókat, az állami támogatásokat és a munkaerőköltséget beleértve mennyibe kerül a célországban a gyártás, rendelkezésre áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, és az üzleti környezet (infrastruktúra, jogszabályok) mennyire támogatja a helyi termelést.

Az utóbbi időben a munkaerőköltségek növekedésnek indultak Kínában, ezáltal a U.S. News szerint más országok, például India, Malajzia és Thaiföld egyre vonzóbb célterületté váltak.

Az ázsiai ország ezt a problémát a szállítási útvonalak fejlesztésével ellensúlyozza.

Egyelőre úgy tűnik, hogy megéri a nagyobb távolságokra történő szállítás költségét bevállalni, amelyet Kína az infrastruktúra fejlesztésével is támogat. Ennek része az új Selyemút is, melynek keretében történik a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása is, ami szintén a kínai áruk Európába történő eljutását segíti. Az alacsony olajár ugyancsak azt segíti, hogy megérje messzebbről is Európába szállítani” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: Kína vélhetően azért is népszerű, mert a gyártáshoz megteremtette az infrastruktúra feltételeit, és a kínai berendezkedés fegyelmezettséget eredményez, nem kell például sztrájkoktól tartani, mint több nyugat-európai országban.

A koronavírus-járvány az európai gyártósorok kialakítását eredményezheti

A koronavírus-járvány elterjedésének megakadályozása a legtöbb országban teljes gazdasági leállást követelt. Bezártak a gyárak, a boltok és az offline szolgáltatói ipar bevétele a kijárási korlátozások miatt szinte nullára redukálódott.

A járvány kiindulópontjában, Kínában már újraindították a gyártósorokat, ez pedig a legtöbb nagyvállalatnak jó hírt jelenthet, bár a Covid–19 okozta gazdasági visszaesés a vásárlóerőt is jelentősen befolyásolhatja.

A kép illusztráció (Fotó: EPA/Alex Plavevski)

Regős Gábor szerint a koronavírus-járvány

arra késztetheti a cégeket, hogy újragondolják gyártási stratégiájukat, amiből az európai országok profitálhatnak.

Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a hosszú beszállítói láncok sérülékenyek. Amikor Európában lehetne termelni, akkor Kínából nem jön a nyersanyag és fordítva, azaz ez már inkább a gyártás gátjává vált, így talán a járvány inkább a visszahelyezést ösztönözheti, bár jelentős ilyen jellegű folyamatokra azért nem számítunk” – mondta a szakértő.

Ha egy vállalat vezetősége a visszahelyezés mellett határozza el magát, a munkaerőköltség rendkívül fontos szerepet játszhat a döntésben, így akár Magyarországon is nőhet a munkahelyek száma, mely az Eurostat adatai szerint az uniós országok közül hátulról a negyedik helyen szerepel az órára lebontott költségek tekintetében.

(Fotó: Eurostat)

Az Eurostat március 31-i kimutatásában a legolcsóbb befektetési célterület Bulgária lehet, ahol átlagosan óránként hat euró (2101,38 forint) a munkaerőköltség. A második helyen Románia áll 7,7 euróval (2796,77 forint), melyet Litvánia követ 9,4 euróval (3292,16 forint).

A negyedik pozíción Magyarország és Lettország osztozik a táblázatban, a béreket és egyéb kiadásokat tekintve mindkét tagállamban 9,9 euró (3467,27 forint) az óránkénti munkaerőköltség.

A címlapfotó illusztráció.