×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Uniós tervre van szükség a kimenekített migránsok tagállamok közötti elhelyezésére

 

Az Európai Uniónak pénzügyi forrásokkal alátámasztott tervre van szüksége az emberi jogok megsértésének leginkább kitett migránsok kimenekítésére Líbiából, azt követen pedig elhelyezésükre a tagállamok között – jelentette ki Fernando López Aguilar, az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke hétfőn Brüsszelben.

Aguilar, az EP szakbizottságának a líbiai és a Földközi-tengeren kialakult migrációs útvonalának helyzetével foglalkozó, videókonferencia keretében tartott vitáján hangsúlyozta, hogy a migránsok tengeren történő felkutatása és kimentése nemzetközi kötelezettség, amelyet minden uniós tagállamnak be kell tartania.

Noha érthető a határországokra nehezedő nyomás, uniós szintű szabályozásra van szükség a kimentettek partra szállítását illetően, a kimentettekkel és a tagállamok közötti szolidaritás alapján – mondta.

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólalásában azt hangoztatta, hogy a koronavírus okozta járvány nem a legfőbb oka az emberi jogok megsértésének, de felerősíti azt.

Az emberéleteket nem lehet megfelelően védeni a tengereken

Kijelentette, az emberéleteket nem lehet megfelelően védeni a tengereken, ha nincs megfelelő kutató- és mentőkapacitás, ha nem áll rendelkezésre elegendő államilag finanszírozott hajó a mentéshez. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Líbiába visszaszállítottak bűncselekmény, megbélyegzés és zaklatás áldozatává válnak. Az emberi jogok legsúlyosabb és legválogatottabb megsértésének vannak kitéve – tette hozzá.

A kutatás, a mentés és az információk megosztása a tagállamok kötelessége. Elmaradása gyerekeket és nőket sodor veszélybe, vagy okozza halálukat. A líbiai hatóságokkal való együttműködés nem helyettesíti a nemzetközi kötelezettségek betartását – húzta alá.

Sophie Magennis, az ENSZ menekültügyi hivatalának (UNHCR) az Európai Unió mellé rendelt regionális vezetője beszédében azt mondta, a líbiai helyet aggasztó, ugyanis a harcok mellett a koronavírus-fertőzés is fenyeget, a migránsoknak az országba érkezése nem hagyott alább. A helyi hatóságok pedig nem a migránsok érdekeit tartják szem előtt elsődlegesen. Líbia nem számíthat Európa számára biztonságos országnak a tengeren kimentett migránsok visszaszállítása szempontjából – húzta alá.

Inmaculada Vazquez, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű civil szervezetnek az Európai Unió és a NATO mellé rendelt képviselője arról számolt be, hogy a területen tevékenykedő szervezetek egyikének sincs kapacitása arra, hogy elegendő segítséget nyújtson a tengerből kimentett és visszaszállított menekülteknek.

Újra fel kell vetni a Líbiából kivezető humanitárius folyosók létrehozásának kérdését

Elmondta, a szervezet véleménye szerint újra fel kell vetni a Líbiából kivezető humanitárius folyosók létrehozásának kérdését. Emellett a humanitárius segítség fokozására, a területen működő szervezetek finanszírozásának emelésére, az egészségügyi kapacitások növelésére van szükség.

Kijelentette, a tengeri kutatás és mentés mechanizmusát fenn kell tartani, a kimentettek európai kiszállítását biztosítani kell. A nemzetközi közösségnek hatást kell gyakorolnia a helyi hatóságokra, hogy tartsák be nemzetközi kötelezettségeiket – tette hozzá.

Julian Pahlke, a Sea-Eye német nem kormányzati szervezet szóvivője arra szólította fel az Európai Bizottságot és az Európai Parlament frakcióit, hogy vizsgálják felül az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) tengeren folytatott műveleteinek mandátumát.

Véleménye szerint az uniós bizottságnak mechanizmust kell létrehoznia a partra szállítottak tagállamok közötti elosztására, továbbá mentési programot kell létrehoznia, ugyanis nem engedhető meg, hogy kimentett emberek napokat várakozzanak a tengeren a partraszállásra. Továbbá meg kell szüntetni az úgynevezett líbiai parti őrség mindenfajta pénzügyi támogatását – hangoztatta az aktivista.

A címlapfotó illusztráció.