Heves vita alakult ki az iráni klérus és a kormány között a mecsetek és kegyhelyek újranyitásáról a muszlim böjti hónap, a ramadán kezdetén szombaton.
Az ima- és kegyhelyeket a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében zárták be. Irán a koronavírus közel-keleti gócpontja.
Ahmad Alamolhodda mashadi vallási vezető elfogadhatatlannak nevezte, hogy az összes kereskedelmi létesítmény nyitva van, miközben a mecsetek és mauzóleumok nem.
Ramadán van, és nem tilthatjuk ki a hívőket a szent helyekről – hangsúlyozta.
Haszan Róháni iráni elnök, aki maga is a klérus tagja, szombaton védelmébe vette a kormány döntését. Róháni jelezte: természetes, hogy ramadán idején a hívők szeretnék újra nyitva látni a mecseteket és a kegyhelyeket, és ez a kormány számára is fontos, de legalább ugyanennyire fontos az egészségügyi előírások betartása.
Az elnök felkérte az egészségügyi minisztert, hogy készítsen részletes jelentést arról, mikor és milyen feltételek mentén nyithatnak újra a szent helyek. A válságstáb vasárnap dönt az ügyben.
A teheráni egészségügy tárca eddig óvatosan nyilatkozott a kérdésben.
„Elkönyvelhettük az első sikereinket a koronavírus elleni harcban, de vigyáznunk kell, nehogy a játékidő utolsó perceiben kapjunk gólt az ellenféltől” – mondta egy sajátos sporthasonlattal Szaed Namaki egészségügyi miniszter. Namaki szeretné elkerülni, hogy a fertőzöttek száma megugorjon a ramadán alatt, amely szombaton vette kezdetét Iránban.
A böjti időszakban a hívő muszlimok napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől, ivástól, dohányzástól és a nemi élettől.
Esténként viszont nagy társaságban szokták elfogyasztani a böjti vacsorát, de az országban idén ezt is betiltották.
Az iszlám köztársaságban 88 194 fertőzöttje és 5574 halálos áldozata van a koronavírusnak a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.
A címlapfotó illusztráció.