Ezrek tüntettek Montenegróban az egyházügyi törvény ellen

 

Ezrek vonultak utcára szombaton Podgoricában, hogy a decemberben elfogadott egyházügyi törvény ellen tiltakozzanak, mert a szerb ortodox hívek szerint a jogszabály az ortodox egyház ellen irányul.

A szerb ortodox egyház tagjai részt vesznek a tiltakozó tüntetésen Podgoricában (Fotó: EPA/Boris Pejovic)

A tiltakozások már december óta tartanak, ilyen nagy számban azonban még nem vonultak utcára a hívek, akik azért tiltakoznak, mert véleményük szerint az új törvényt azért fogadták el, hogy a montenegrói állam rátehesse a kezét az egyház vagyonára.

A tüntetők között magas rangú egyházi személyek is voltak, például Amfilohije montenegrói érsek, és a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház feje, Onufrij metropolita.

A 620 ezres Montenegró lakosságának háromnegyede a szerb ortodox egyházhoz tartozó pravoszlávnak vallja magát, míg az ország lakosságának csupán egyharmada szerb. A montenegrói ortodox egyház több évtizede igyekszik különválni a szerb ortodox egyháztól, ám önállóságát a többi ortodox egyház nem ismeri el.

Az új egyházügyi törvény szerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz.

A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A Nyugat-barát montenegrói kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat – vélik.

A kormány szerint erről nincs szó, bár az ország vezetői többször bírálták az egyházat, mondván, nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak. Milo Djukanovic államfő pénteken például azzal vádolta meg Belgrádot és Moszkvát, hogy az egyházon keresztül akarják aláásni országa függetlenségét, NATO-tagságát és európai uniós törekvéseit.

Montenegró 2006-ban vált külön Szerbiától, és baráti volt a kapcsolat a két ország között. A helyzet 2016-ban változott meg, amikor a választások napján puccsot kíséreltek meg az akkor miniszterelnöki tisztséget betöltő Milo Djukanovic ellen. Az elkövetők szerbek és oroszok voltak, de Belgrád és Moszkva is tagadja, hogy köze lett volna az ügyhöz.