Ismét Magyarország és Lengyelország kerül terítékre szerdán és csütörtökön az Európai Parlamentben. Újra a jogállamiság helyzetéről vitáznak a képviselők. Másfél éve az EP úgy határozott, hogy be kell vetni az uniós „atomfegyvert” Magyarország ellen – azóta húzódik az eljárás. Az európai baloldal szerint nem hogy javult volna, inkább romlott a helyzet Magyarországon, ezért újra vitáznak. A fideszes EP-képviselők szerint azért támad a balliberális oldal, mert a magyar kormány nemet mond a bevándorlásra – hangzott el az M1 Híradójában.
Továbbra is aggasztja a szocialista képviselőket a magyar jogállamiság helyzete. Frakciójuk kezdeményezésére rendeznek szerdán politikai vitát a témában. A baloldali politikusok szerint bár már tart Magyarországgal szemben az uniós atomfegyvernek is nevezett 7-es cikk szerinti eljárás, azonban az ügyet kezelő Európai Tanácsnak határozottabban kellene fellépnie.
„Ami Magyarországon történik, az tarthatatlan! Semmi sem változott azóta, hogy a 7-es cikk elindításáról szavaztunk. A kormány olyan lépéseket tett, amelyekkel gyengíti az Országgyűlést és a politikai ellenzéket is, ezt el kell utasítanunk. A vitában azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy világosan és határozottan foglaljon állást, mi is történik Magyarországon” – hangsúlyozta Iratxe García Pérez szocialista EP-frakcióvezető.
2018 szeptemberében hatalmas ünneplésbe kezdett az európai parlamenti képviselők egy része, miután elfogadták a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést, vagyis kimondták, hogy be kell vetni Magyarország ellen a legszigorúbb büntetést, a 7-es cikkely szerinti eljárást. A dokumentum szerzőjét, a holland zöldpárti politikust állva tapsolták meg támogatói. Képviselőtársai örömükben megsimogatták, megpuszilták és megölelték Judith Sargentinit.
Hidvéghi: Bosszúhadjárat, amiért nemet mondtunk a bevándorlásra
„Magyar ügyben a parlament szerepe lezárult” – hangsúlyozta az újabb vita kapcsán Hidvéghi Balázs. A fideszes EP-képviselő hozzátette, sok képviselő azonban arra törekszik, hogy tovább bővítse az Európai Parlament szerepét az eljárásban.
„Volt egy korábbi vita, volt a Sargetini-jelentés, valóban, most már a tanácsban folyik ez az eljárás, nincs a parlamentnek formális szerepe. Ez ellentétes a szerződéssel, de mégis azon igyekeznek, azt próbálják elérni, hogy a parlamentet bevonják, a parlamentben meghallgatások legyenek és a parlamenti küldöttség is ott tudjon lenni a tanácsi üléseken, ami egy abszurdum” – mondta Hidvéghi Balázs.
Hozzátette: a bevándorláspárti baloldal folyamatosan napirenden akarja tartani a Magyarországgal, vagy Lengyelországgal kapcsolatos ügyeket, amiért
Az európai ügyekért felelős uniós miniszterek legutóbb tavaly december közepén tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás részeként.
Varga Judit igazságügyi miniszter a meghallgatás után azt mondta: bebizonyosodott, ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar delegáció minden kérdésre kimerítő válaszokat adott.
Nincs aktualitása a vitának
„Jogilag nem sok értelme van a vitának,
Az M1 brüsszeli tudósítója szerint ez a vita egy politikai alku eredménye, ezt kérték a szocialisták decemberben a máltai jogállamisági vitáért cserébe. Azt az Európai Néppárt erőltette, ez kellemetlen perceket okozott a szocialista frakciónak, cserébe most a néppártnak akarnak kellemetlen perceket okozni. Aktualitása a mostani vitának nincs, háttere van. Az Európai Parlament baloldali és liberális képviselői elégedetlenek azzal – tette hozzá –, ahogy a 7-es cikk szerinti eljárás a tanácsban zajlik, nem tartják elég hatékonynak, és nemtetszésüket fejezték ki, hogy az Európai Parlament nem vehet részt ezeken a tárgyalásokon.
Horvátország tölti be jelenleg az unió soros elnöki tisztét, és a negyedik soros elnökség, amelyiknek foglalkoznia kell a Magyarország elleni 7-es cikk szerinti eljárással. Ausztria és Románia nem foglakozott vele érdemben, Finnország két meghallgatást tartott, de előrelépés akkor sem történt. A horvátok időt kérnek. Azt sem zárják ki, hogy lezárják június végéig az eljárást. A magyar kormány szerint az lenne a helyes, ha a horvátoknak sikerülne ezt a vitát józan mederbe terelni – tájékoztatott a tudósító.
A címlapfotó illusztráció.
