Egyre több a keresztények ellen elkövetett támadás

 

2019 mutatta meg talán a leginkább, hogy a XXI. században mennyire élő jelenség a vallási üldöztetés. Az is megerősítést nyert, hogy a legnagyobb számban a keresztények az elszenvedői ezeknek a támadásoknak. Nemzetközi szervezetek és jogvédők is egyre gyakrabban hívják fel erre a figyelmet.

A vallásuk miatt üldözött emberek 80 százaléka keresztény, vagyis évente mintegy 245 millió ember szenved üldöztetést azért, mert Krisztus követőjének vallja magát. A magyar kormány az egyházakkal és segélyszervezetekkel együtt sok segítséget nyújtott az üldözések miatt bajbajutottaknak. Ugyanakkor kiemelte, hogy

a problémákat helyben, az otthonuk területén kell kezelni.

„A nemzetközi közösség – beleértve az ENSZ-t és a Globális Migrációs Megállapodást is – nem szólnak azoknak az embereknek a jogairól, akik egyszerűen csak biztonságos életet szeretnének az otthonukban” – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 Világ című műsorában.

Közölte, „ez az igazi alapjog, mert mindenkinek megvan a biztonságos élethez való joga. Ez a jogi alapja az elveinknek, hogy támogatjuk a keresztény közösségeket abban, hogy ott tudjanak élni, ahol már évszázadok óta, vagy akár már ezer éve élnek.” 

Mint mondta, „a keresztények elleni bűntett és bármilyen közösség elleni bűntett nem maradhat büntetlenül, mert ha az ilyen típusú bűncselekmények büntetlenül maradnak, azzal további támadásokat ösztönzünk. Ezért kell a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kivizsgálnia minden olyan bűntényt, amit a keresztény közösségek ellen követtek el”.

Ki kell állni a keresztények mellett

Mint a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hazánk szorgalmazza, hogy a „politikai korrektség és a képmutatás elhagyásával a nemzetközi közösség végre világosan beszéljen” a keresztény közösségeket érő támadásokról, ne hagyja őket következmények nélkül, és álljon ki az üldözött keresztények mellett.

Négy év telt el a párizsi terrortámadások óta, amikor is egyértelművé vált, hogy a tömeges ellenőrizetlen bevándorlás és a terrorveszély szorosan összefüggenek. Három év telt el a berlini karácsonyi vásár elleni kamionos gázolásos merénylet óta. Akkor Anis Amri, az elutasított tunéziai menedékkérő

elrabolt egy kamiont, majd a vásározók közé hajtott.

Tizenkét embert megölt. A támadás is bizonyítéka volt annak, hogy az illegális migránsok közé vegyülve érkező terroristák már nem csupán fizikailag akarják elpusztítani a szabad világot, de mindazt porig akarják rombolni, mindazt meg akarják semmisíteni, ami a lelki szabadságot jelenti Európában.

A keresztény hagyományokat, a közös gyökereket, és mindazt, ami erre emlékezteti az európaiakat. Nyugat-Európában sikerült elérnie a szélsőségeseknek, a terroristáknak, és az őket támogató militáns liberálisoknak, hogy az egyik legszentebb keresztény ünnep szimbólumai láttán összeszoruljon az emberek gyomra.

Németországban a karácsonyi vásárok idén, három évvel Anis Amri ámokfutása után sem a szeretetről, a közösségről, az ünnepről szóltak, hanem a veszélyről.

A vásároknak helyet adó tereket az elmúlt években hatalmas betontömbökkel vették körbe, nehogy be tudjon oda hajtani egy jármű. Idén ezt továbbfejlesztették, zöldre festett, fenyő alakúra formázott betonakadályokat tettek ki, és ajándéknak álcázott golyófogókat helyeztek el.

Mindez már része a nyugat-európai életformának

Azt is sikerült elérniük, hogy a nyugati ember elfogadja, és beletörődjön abba, hogy mindez része a mai modern, XXI. századi nyugat-európai életformának. Az unióban eközben továbbra is Magyarország a „fekete bárány” azért, mert a magyar kormány nem engedte, hogy hazánkba is tömegesen jöjjenek ismeretlen hátterű, szándékú, idegen kultúrájú illegális bevándorlók.

A magyarországi karácsonyi vásárok hazai és külföldi látogatói – annak ellenére, hogy itt is volt látható rendőri jelenlét – teljes biztonságban, és valódi ünnepi hangulatban érezhették magukat.

A címlapfotó illusztráció.