Súlyos következményekkel járhat, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást

 

Halálos áldozatokat követelő árvizek több országban, pusztító tüzek Oroszországban és Ausztráliában – csak néhány példa a közelmúltból. Ezeket a súlyos helyzeteket sokan a klímaváltozás számlájára írják.

„Nehéz megállapítani az egyértelmű kapcsolatot, de az elmondható például, hogy a velencei árvíz kapcsolatban áll az éghajlatváltozással” – mondta el Lakatos Mónika éghajlati szakértő az M1 Kék bolygó című műsorában. A tengerszint ugyanis folyamatosan növekszik, évente 3,6 milliméterrel, de ez is gyorsuló tendenciát mutat – tette hozzá.

A melegedés miatt a grönlandi és az antarktiszi jég is olvad. A legújabb kutatások alapján, ha a felmelegedés hasonló ütemben folytatódik, akkor 2100-ig egy méterrel megemelkedhet az óceánok és a tengerek szintje. Ennek következményei már kritikusak lehetnek, a becslések alapján

280 millió ember lakhelye lehet veszélyben.

Lakatos Mónika közölte, hogy a globális, átlagos felszínhőmérséklet az iparosodás kezdete óta körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. Magyarországon ez az emelkedés 1901 óta 1,2 Celsius-fokos. Elmondta, két Celsius-fok lenne az, amellyel megfékezhető lenne a melegedést, de a másfél Celsius-fokos arány lenne az elvárt. Hangsúlyozta, a jelenlegi vállalásokkal ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, a század közepére elérjük a másfél Celsius-fokot.

Folytatódtak a klímatárgyalások

Ezek a vállalások azok, amelyeket az ENSZ tagországai elfogadtak 2015-ben a párizsi klímacsúcson. December 2-án Madridban folytatódtak a klímatárgyalások. Ehhez kapcsolódóan látott napvilágot az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése, amely a fosszilis energiahordozók aktuális és jövőben tervezett felhasználását vizsgálja.


Ez alapján 2030-ig az országok fosszilis energia tervei százhúsz százalékkal haladják meg a 1,5 Celsius-fokos törekvésekkel összeegyeztethető mennyiséget. Szakértők szerint a cél megtartásához a vállalások ötszörösére lenne szükség, azaz évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást.

Energiahatékonyság növelése

„Az elégethető fosszilis energiamennyiség jelentős részét már elégettük, ezért az energiahatékonyságot kellene jelentős mértékben növelni” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energiaprogram vezetője. Emiatt is aggasztó a Nemzetközi Energiaügynökség közelmúltban megjelent elemzése, amely a világ energiahatékonyságának kérdésével foglakozik.

Bár az elmúlt években fokozatosan javult az energiaintenzitás, addig az utóbbi időszakban sokkal kisebb volt ez a javulás. Botár Alexa elmondta, míg eddig körülbelül 3 százalékot ért el, addig ez mostanra csak 1,2 százalékot ér el. Ennek elsődleges oka, hogy

nőtt az ipari termelése számos nagy energiaintenzitású gazdaságnak.

A másodlagos oka a mindennapi emberi életmód következménye. Az emberek nagyobb és többet fogyasztó autóval járnak, és átlagosan nagyobb utat is tesznek meg, mint korábban.

Több energiát használnak a lakások

„A háztartásoknál is egyre nagyobb négyzetméter jut egy főre, így hiába lettek energiahatékonyabbak a lakások, összességében több energiát használnak fel, mivel nőtt az alapterület” – magyarázta. Az általános statisztikák azt mutatják, ha egy lakásban egy Celsius-fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, akkor az éves szinten körülbelül 300 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményez.

Botár Alexa azt is elmondta, hogy az Európai Unióban egyértelműen a közlekedés és a szállítási szektor teszi ki a legnagyobb felhasználást, ezt követi a lakossági, majd a szolgáltatási szektor, végezetül pedig az ipar. Magyarországon ugyanakkor más a helyzet,

a lakosság energiafelhasználása a legnagyobb.

A klímaváltozás elleni küzdelem sikere érdekében kulcsfontosságú lehet az úgynevezett klímasemlegesség, azaz, hogy csak annyi szén-dioxid kerüljön a légkörbe, amennyit a természetes elnyelők meg tudnak kötni.

Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat

Áder János köztársasági elnök az elmúlt hetekben számos előadást tartott, ahol arról is beszélt, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhat. Ebben egyebek mellett fontos szerepet játszik a paksi atomerőmű új blokkjának felépítése, a közlekedés zöldítése, az ipari termelés átalakítása és a folyamatos erdőtelepítés.

A címlapfotó illusztráció.