Szigorúbban kellene szabályozni a terroristák idő előtti szabadulását

 

Szigorúbb feltételekhez kellene kötni az idő előtti szabadulás lehetőségét terroristák esetében – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a pénteki londoni merényletre utalva. A szakértő szerint a kedvezményes szabadulás gyakorlata elterjedt nyugaton, mert egyes vélemények szerint segíti az integrációt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabályozás kettéválasztásával is meg kell különböztetni az élet elleni bűncselekményeket a kisebb súlyú esetektől.

Rendőrök a késeléses támadás helyszínén (Fotó: MTI/AP/Matt Dunham)

Ifj. Lomnici Zoltán a Századvég elemzője az M1 Ma este című műsorában elmondta, a londoni késelő már terrorcselekmény előkészítése miatt tizenhat év börtönbüntetés kapott. Hozzátette, a magyar és az európai törvényi szankciórendszert figyelembe véve bizonyos értelemben szigorba hajló ítéletnek számít.

A kedvezményes szabadulás gyakorlata elterjed nyugaton 

Kiemelte, az ítéletet azonban a feles kedvezmény nagyban enyhítette. A Századvég elemzője hangsúlyozta, Magyarországon ez nem történhetett volna meg, mivel a magyar joggyakorlatban ehhez a jó magaviselet is elengedhetetlen, illetve nem lehet visszaeső bűnelkövető sem.

A szakértő szerint a kedvezményes szabadulás gyakorlata elterjedt nyugaton, mert egyes vélemények szerint

segíti az integrációt.

Azonban ezt az eljárást már Boris Johnson brit miniszterelnök is kritizálta péntek este a BBC-nek azt nyilatkozta régóta az a véleménye, hogy hibás eljárás az elítélt bűnözők idő előtti szabadlábra helyezése.„Nagyon fontos lenne, hogy erről leszokjunk, és kikényszerítsük a veszélyes bűnözőkre, különösen a terroristákra kirótt megfelelő büntetések végrehajtását” – fogalmazott a brit kormányfő.


Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette, a szabályozás kettéválasztásával is meg kell különböztetni az élet elleni bűncselekményeket a kisebb súlyú esetektől. Arra is emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök elindított egy olyan javaslat miszerint kiutasították volna az országból a terrorcselekményt elkövető bevándorlókat, illetve adott estben állpolgárságuktól is megfosztották volna őket, ez a szabályozás azonban nem érvényesült.

Tényleges életfogytiglant kapott volna

Ifj Lomnici Zoltán szerint, ha végül bíróság elé került volna Usman Khan terrorcselekmény elkövetése miatt, akkor tényleges életfogytiglan kapott volna.

Hozzátette, a briteknél még a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságának rendelete ellenére is mai napig

kiszabható büntetés a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés.

A Századvég elemzője megjegyezte, hogy a brit fővárosban a fegyveres támadások száma a harmadával, a késes támadások száma több mint 50 százalékkal megugrott az utóbbi három évben. Hozzátette: London polgármestere úgy véli, hogy

a terrorizmus a nagyvárosi élet velejárója.

2017-ben egy ezzel egybecsengő könyvet is kiadtak, melynek címe Beszéljünk a terrorizmusról. A könyvben arra tanítják a gyerekeket, hogy a terrorcselekmények hátterében meg nem adott tisztelet áll. A könyv sok kritikát kapott mert többek közt arra buzdítja a gyerekeket, hogy írjanak levelet a terroristáknak.

Pénteken rendőrök lőtték agyon azt a férfit a brit főváros közepén, a Temzén átívelő London hídon, aki két embert halálra szúrt, másik hármat pedig megsebesített, mielőtt járókelők halált megvető bátorsággal a földre teperték. Egyikük poroltóval, a másik pedig egy csaknem kétméteres narválagyarral rontott neki a robbanómellény-utánzatot viselő merénylőnek.