Jelentősen és ugrásszerűen nőtt a tiltott határátlépési kísérletek száma a szerb–magyar határon. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról tájékoztatott, hogy a migránsok két ponton is alagutat ástak, amelyen keresztül akartak bejutni az országba.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)
Információk szerint a Magyarkanizsán várakozó migránsok többsége a Tiszán keresztül próbál átjutni Magyarországra. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról tájékoztatott, hogy a migránsok két ponton is olyan alagutat ástak, amelyen keresztül be lehetett jutni az országba. Az Ásotthalom térségében található alagút 34 méter hosszú volt, míg a Csikéria település térségében felfedezett 21,7 méter hosszú. Azóta mindkettőt lezárta a határőrség.
Gulyás Gergely azt is elmondta, 2019-ben Szerbia felől 11 808 tiltott határátlépési kísérlet történt, ezekből 2418 az elmúlt hónapban, 1002 az elmúlt héten.
A Deutsche Welle arról cikkezik, hogy egyre több migránsról derül ki, hogy szoros kapcsolatot ápol a szervezett bűnözéssel. A német rendőrség szerint az újonnan érkező szírek és irakiak teljesen átstrukturálhatják az eddig, főleg arabok által uralta alvilágot Németországban, amely óriási többletterhet ró a rendfenntartó szervekre. A helyzetet bonyolítja, hogy Törökország sorban küldi vissza a származási országukba az Iszlám Állam elfogott dzsihadistáit, köztük európai állampolgárokat.
Az alagútásást eddig csak a Gázai övezetben használták
Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, Magyarország folyamatosan bővíti a technikai határzárat. Az alagútásásra azonban még nem voltak a határőrök felkészülve, mivel ez egy teljesen új technika a migránsok részéről. Hozzátette, ezt eddig csak Szíriában és a Gázai övezetben élő dzsihadistáknál láthattuk, akik ásott alagutakon át juttattak be illegálisan fegyvereket és robbanóanyagokat a Gázai övezetbe, hogy azokat a terrorszervezeteknek eladják. A Nézőpont Intézet elemzője az alagútásás kapcsán kiemelte, a további próbálkozások megszüntetése érekében a határkerítés alapjait sokkal mélyebbre kell leásni.
Hozzátette,
ahogy ezt csütörtökön Gulyás Gergely miniszter is elmondta. George Spöttle arra is emlékeztet, hogy ha visszagondolunk a kerítés megépítése előtti időszakra volt olyan nap is, amikor tízezrek lépték át a határt illegálisan. A mostani nagy számok szerencsére csak a próbálkozások számát mutatják, nem az országba való bejutásét. Hozzátette, ez lényeges különbség, és bizonyítja a kerítés hatékonyságát is.
Emellett az is tapasztalható, hogy a görög szigeteken annyira megteltek a táborok, hogy az új konzervatív görög kormány a táborok nagy részét fel akarja számolni, és a szigeteken lévő embereket átszállítja a szárazföldre – tette hozzá George Spöttle.
A Közel-Keleten továbbra is rossz a helyzet
Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU–török egyezménynek köszönhetően
Hozzátette, azonban a Közel-Keleten továbbra is rossz a helyzet.
Szíriában újabb hullámban indultak el kurdok az északi területekről. Iránban több százezres tüntetések zajlanak, több száz embert letartóztattak, többen meghaltak, és bankokat, állami épületeket gyújtanak fel. Az iráni gazdaság a szankciók miatt kimerült, az ország megpróbálja a hatalmát a síita félholdon keresztül Irakra és Libanonra kiterjeszteni, illetve az irakiakkal és a libanoniakkal megfizettetni a szankciók hatását. Speidl Bianka kiemelte, ennek köszönhetően a két ország gazdasága vazallusi szerepbe került.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője arra is kitért, hogy ma egyetlen szír sem nyilvánítja magát háborús menekültnek, mivel ez a dzsihadista és a velük szimpatizáns harcosok titulusa lett. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a gazdasági menekültek ne indulnának el Európa felé, de ezek az emberek többnyire legális módon próbálnak bejutni az Unióba.
A címlapfotó illusztráció.
