Ezrével érkeznek a bevándorlók Görögországba, és növekszik a migrációs nyomás a magyar határon is

 

A görög szigetekre továbbra is ezrével érkeznek a bevándorlók. Ennek hatására egy hónap alatt háromszorosára nőtt azoknak a száma, akik illegálisan akarnak átjutni a szerb–magyar határon. Az M1 stábjának a délvidéki Magyarkanizsán helyiek azt mondták, naponta ötven „idegen” jelenik meg a településen, ezért sötétben már nem mernek kimenni az utcára.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)

Magyarkanizsán pár hét alatt drasztikusan megnőtt a bevándorlók száma, naponta ötvenen érkeznek. A település tíz kilométerre van a magyar határtól. A városvezetés szerint Magyarkanizsát arra használják a bevándorlók, hogy éjjelente innen induljanak a magyar határ felé. A helyiek azt mondták, kétségbe vannak esve.

Egyre többen akarnak átjutni a magyar határon

A határ magyar oldalán sok embert elfogtak, volt, akit rakománynak álcázott kartondobozban találtak meg, és olyan is, aki gumiabroncsok közé bújt. A rendőrség heti összesítéséből kiderül, hogy október közepe óta megháromszorozódott azoknak a száma, akik a magyar határnál próbálkoznak az átjutással. Október közepén 168-an, a múlt héten már 668-an próbálták meg az illegális határátlépést.

Alig látni különbséget a négy évvel ezelőtti migrációs hullám és a mai között. Az is látható, hogy a veszélyeztetett határszakaszokon az

Európai Unió nem nyújt segítséget,

ami egyrészt azért van, mert az érintett országok – Szerbia és Bosznia-Hercegovina – nem tagja az uniónak – fogalmazott Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hangsúlyozta, jól látható, hogy míg az Európai Unióba érkezők védelmet élveznek, addig az unión kívüli, de Európához tartozó országok biztonságának védelmében senki nem tesz semmit. Szerinte itt az az álláspont érvényesül, hogy minden ország védje a saját határát.

Két részből áll a határvédelem

Ez az álláspont akkor volt helyénvaló, amikor a határokon normális állapot uralkodott. Ez azt jelenti, hogy a határvédelem alapvetően két részből áll, az egyik a határforgalom ellenőrzése, amelybe a ki- és a beléptetés is tartozik, a másik pedig a többi határszakasz megfigyelése. Jelenleg azonban merőben más a helyzet – mondta –, mert nem a kiépített határt, hanem a zöldhatárt lépik át illegálisan a bevándorlók.

Kis-Benedek József közölte, erre sem Nyugat-Európa, sem a többi ország nem készült fel, az eddigi intézkedések pedig nem bizonyultak elegendőnek. Megjegyezte, azt sem tudni pontosan, hogy a határvédelemre fordított pénzeket valóban erre használták fel, az pedig, hogy növelik a Frontex létszámát tízezer főre, nem sokat tesz hozzá a védelemhez, mivel a létszámemelés csak 2021-ben valósul meg. Úgy véli, az intézkedéseket már most be kellene vezetni, és

a külső határok védelmére kellene összpontosítani,

mert ez a kiindulópont. De a belső határokon is van mit tenni, Görögországba például – mint uniós országba – folyamatosan érkeznek bevándorlók, de innen tovább mennek, a fő irány most Albánia, ahol eleve nagy a mozgás, sok albán ugyanis Görögországba jár át dolgozni.

Több ezer migráns torlódott fel Bosznia-Hercegovinában, de a számuk akár több tízezerre is nőhet a jövőben a szakértők szerint. A tél és a hideg közeledtével ugyan az emberek többsége tovább áll a boszniai táborokból, de felvetődik a kérdés, hogy hová mennek. Ördögh Tibor Balkán-szakértő úgy véli, ez a jelenség már négy éve folyamatosan ismétlődik, és valahogy mégis sikerül bejutniuk az Európai Unió területére.

Zsúfoltak a táborok

A boszniai táborokkal kapcsolatban elmondta, jóval többen vannak egy-egy táborban, mint amennyi a befogadóképesség, rosszak az életkörülmények, és a zsúfoltság miatt az ellátást sem tudják megfelelően biztosítani. Hozzátette, egyre több a konfliktus a táborokban, vallási összetűzések is vannak, és az sem ritka, amikor nőket és gyermekeket zaklatnak szexuálisan.

Kis-Benedek József szerint Bosznia-Hercegovinában nem tudják kezelni a migrációs helyzetet, és mivel Szerbiában jobbak a körülmények, a közeljövőben több migráns is arra indulhat el, mert a tél beálltáig mindenképp el szeretne jutni Nyugat-Európába. Kiemelte, Szerbiából Horvátország felé mehetnek tovább, de a két ország közötti rossz viszony megnehezítheti a továbbjutásukat, mert Horvátország

több alkalommal is lezárta Szerbia felől határát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak sem kedvez, hogy a migránsok Szerbia felé tartanak, mivel egyre többen próbálkozhatnak illegálisan átjutni Magyarországra. Hozzátette, a magyar határt azonban védi a 170 kilométer hosszú határzár, amelyről már az illegális bevándorlók is tudnak, így vélhetően ezt a szakaszt igyekeznek majd elkerülni.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg
A címlapfotó illusztráció.