Már a német belügyminisztérium is aggódik a balkáni migránshelyzet miatt

 

Már a német belügyminisztérium is aggódik a balkáni migránshelyzet miatt, a tárca belső elemzését megszerezte a Welt am Sonntag. A lap arról ír, hogy az elmúlt két évhez képest is erősödött a migrációs nyomás. Német kormánypárti politikusok segítségnyújtást sürgetnek Bosznia-Hercegovinának, hogy az ország meg tudja akadályozni a migránsok Nyugat-Európába áramlását. Az M1-en rendszeresen beszámoltak az egyre súlyosbodó migrációs válságról a Balkánon, a magyar kormány pedig folyamatosan több nemzetközi fórumon is cselekvést sürget – hangzott el az M1 Híradójában.

Mindennapos látvány a boszniai Bihácson, hogy sötétedés után migránsok igyekeznek a horvát határ felé, a városba naponta több száz migráns érkezik. A befogadótáborok hónapok óta tele vannak, az újonnan érkezők a Vucjak sátortáborba telepednek le. A tábort egy régi szeméttelep helyén alakították ki, amelyet aknamezők vesznek körül.

Száz illegális bevándorlóból csak tíz jut tovább a szigorítások miatt

A bevándorlók azért torlódtak fel Bihács környékén, mert a horvát és szlovén határőrizeti szigorítások miatt száz illegális bevándorlóból csak tíz jut tovább, míg a nyáron százból hetvenen kijátszották a hatóságokat. Tavaly óta mintegy negyvenezren érkeztek Bosznia-Hercegovinába, hogy onnan megpróbáljanak Nyugat-Európába jutni. A német belügyminisztérium egy belső elemzésében azt írja, hogy erősödik az illegális migráció a balkáni migrációs útvonalon.

A Törökországból induló és Görögországon keresztül húzódó útvonalon fekvő balkáni országok mindegyikében 2017-hez és 2018-hoz képest erősödött a migrációs nyomás – áll a Welt am Sonntag cikkében. A vasárnapi német újság a belügyi elemzésre hivatkozva arról ír, hogy a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió soraiból többen sürgetik, hogy jussanak jelentős támogatáshoz a bosznia-hercegovinai hatóságok.

Marian Wendt, a CDU egyik vezető belbiztonsági szakpolitikusa utalva 2015 nyarán a budapesti Keleti pályaudvarnál történtekre azt mondta, „ha nem akarunk egy második Budapestet, akkor most támogatnunk kell Bosznia-Hercegovinát a migránsok ellátásában, hogy ne induljanak meg ismét nagy csoportokban észak felé”.

A lap egy másik nem nyilvános dokumentumra, az Európai Bizottság egy belső jelentésére hivatkozva azt írta, hogy az idén eddig 57 182 ember kelt át Törökországból Görögországba szárazföldi és tengeri úton, ami 37 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Bsrüsszelben is érzik a változtatás szükségességét

Mostanra Brüsszelben is úgy látják, a helyzeten változtatni kell. Az új Európai bizottság megválasztott elnöke pénteken Berlinben beszélt arról, hogy a hamarosan új tervet készítenek az unió migrációs politikájának átalakítására. Ursula von der Leyen azt mondta, egy uniós migrációs paktum megkötését szolgáló javaslaton dolgozik. Részleteket egyelőre nem mondott, csak annyit, hogy a jövő év első felében mutathatják be az elképzeléseket.

A magyar kormány is egyetért azzal, hogy egy új migrációs politikára van szükség – erről beszélt az M1-en a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György szerint a korábbi hozzáállás egy elhibázott, és súlyos következményekkel járó helyzetet idézett elő.

Új helyzet van, új politikai megközelítésekre van szükség és ez nem véletlen. Ha megnézzük, az Európai országokban – mondjuk például Franciaországban szigorítják a bevándorlási szabályokat, Svédország meghosszabbította hat hónappal a külső határainak a védelmét, Németországban is jelentős változások történtek” – mondta.

Bakondi György arról is beszélt, Törökország kulcsszereplője az európai biztonságnak, mivel a szárazföldön érkező migránsok többsége onnan indul útnak. Hozzátette: ezért magyar érdek is, hogy a Törökországban várakozó menedékkérők térjenek vissza Szíriába és ne Európa felé induljanak el.

A címlapfotó illusztráció.