Közös közleményben erősítette meg országaiknak a párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettségeit Hszi Csin-ping kínai és Emmanuel Macron francia államfő szerdán, pekingi sajtótájékoztatójukon pedig bejelentették, hogy Peking és Párizs szorosabbra fűzi a gazdasági együttműködést.
Emmanuel Macron francia elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Nagy Népi Csarnoknál 2019. november 6-án (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)
A közlemény a klímaegyezménnyel kapcsolatban leszögezi, hogy az abban foglaltakat a két ország irányadónak tekinti a környezetvédelemmel kapcsolatos további lépések tekintetében. Macron – noha nem nevezte meg az Egyesült Államokat – bírálta azokat az országokat, amelyek kihátráltak a 2015-ös egyezményből, hozzátéve: reméli, ezek pusztán elszigetelt döntések. Emlékeztetett arra is, hogy az egyezményt nemrég Oroszország is ratifikálta.
A francia elnök bejelentette, hogy tárgyalnak a kínai-európai stratégiai partnerségről is, amely egyebek között kereskedelmi és tudományos együttműködést tartalmazna.
A két államfő megállapodott abban is, hogy szorosabbra fűzik országaik együttműködését egyebek közt a nukleáris technika, a sport, a turizmus és a gazdaság területén.
A kínai elnök szintén aláhúzta a szabadkereskedelem fontosságát, ám figyelmeztetett a protekcionizmus és „a dzsungel törvényeinek” a veszélyeire is.
A héten Macron már bejelentette, hogy Hszivel megállapodást írnak alá az európai mezőgazdasági termékek hamisításának a megakadályozásáról is.
Hivatalba lépése óta Macron most látogatott másodszor Kínába, útjára harminc vállalat küldöttsége kísérte el.
Az Egyesült Államok hétfőn kezdte meg hivatalosan a kilépést a párizsi klímaegyezményből, a folyamat várhatóan körülbelül egy évet vesz majd igénybe.
Donald Trump amerikai elnök már választási kampánya idején is az egyezmény következetes ellenzőjeként lépett fel, kormánya pedig az elmúlt években mindent megtett a már elfogadott környezetvédelmi szabályozások lebontásáért, azt állítva, hogy azok gátolják az üzleti világot, és ezzel előnyhöz juttatnak más országokat az Egyesült Államokkal szemben.
A héten Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság éghajlat- és energiapolitikáért felelős tagja hangsúlyozta: a megállapodás a washingtoni döntés ellenére sincs veszélyben, alapjai továbbra is szilárdak.
Az egyezmény legfőbb célkitűzése szerint a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani.
