Kigyúltak az őrtüzek az autonómiaigény jeleként Székelyföldön

 

Több mint nyolcvan településen gyújtottak őrtüzeket Székelyföldön, hogy felhívják a figyelmet az önrendelkezés fontosságára. A székelyek minden évben elmondják, hogy semmivel sem kérnek többet, mint ami a nyugat-európai őshonos kisebbségeknek jár, de ehhez egyelőre nem sok segítséget kapnak Brüsszeltől.

(Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Székelyföld autonómiájának napján délelőtt a templomokban, délután az őrtüzek magaslatain gyűjtöttek aláírásokat az SZNT által elindított, nemzeti régiók kialakítását kérő európai polgári kezdeményezéshez.

Ismételten kinyilvánították igényüket Székelyföld autonómiája iránt

Valamennyi őrtűz mellett a helyi szervezők felolvasták azt a petíciót, amelyben ismételten kinyilvánították igényüket Székelyföld autonómiája iránt. A dokumentum szerint az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését, amely szerint ez a jog kizárólag csak az államok népességét illeti meg.

Hihetetlen és elfogadhatatlan, hogy a 21. században a börtönt találja Spanyolország is és Románia is az egy tömbben élő nemzeti közösség legitim törekvéseire adandó megtorló válaszként. Koncepciós perek áldozatai a katalán vezetők és az úgynevezett székelyföldi terrorperben elítélt fiatalok. A demokrácia elkötelezettjeiként elutasítjuk a diktatúra módszerének visszatérését, és határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az Európai Unió államaiban ismételten az állami terror politikai perekben marasztaljon el ártatlan embereket” – olvasható az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.

Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett kiáltvány leszögezte, az őrtűzgyújtások résztvevői abban a formában igénylik Székelyföld területi autonómiáját, amelyben azt az SZNT autonómiastatútuma megfogalmazta.

Amint a dokumentum az autonómiastatútumból idézte: a történelmi régió lakossága a szubszidiaritás elvének megfelelően át kívánja venni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását. Mindezt egy az állam és a közösség közötti választott testülettel kívánja megvalósítani, mely az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.

Románia szempontjából is szerencsétlen elhanyagolni a székely közösséget

A székelyek minden évben elmondják, hogy semmivel sem kérnek többet, mint ami a nyugat-európai őshonos kisebbségeknek jár, de ehhez egyelőre nem sok segítséget kapnak Brüsszeltől. A székely régiót, Hargita, Maros és Kovászna megyét tudatosan háttérben tartják, a román hatalom mindent megtesz, hogy az ott egy tömbben élő magyarságot ne engedje ki abból az enklávéból – hangzott el az M1 vasárnap esti műsorában.

Több román elemzés felhívta már a figyelmet arra, hogy Románia szempontjából is kifejezetten szerencsétlen elhanyagolni ezt a három megyét, az ország közepén található régióban alig történnek fejlesztések, az utakat is csak az utóbbi egy-két évtizedben építették újjá – vélekedett Zahorán Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos munkatársa az M1-en.

Zahorán Csaba arról is beszélt: a betelepített székelyföldi románok nagy része elmagyarosodott az évszázadok során, azonban a román állam a két világháború között komoly erőfeszítéseket tette annak érdekében, hogy megerősítse, feltámassza az ottani román közösségeket, „elrománosítva” ezzel Székelyföldet.

Őrtüzet gyújtottak a székelyek melletti kiállást jelképezve Budafok-Tétényben

Ötödik alkalommal gyújtottak őrtüzet a székelyek melletti kiállást jelképezve Budapest XXII. kerületében, Budafok-Tétényben vasárnap.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a rendezvényen hangsúlyozta: az egyes nemzetrészek felelősséggel tartoznak egymásért, az anyaország polgárai pedig különös felelősséggel tartoznak a határon túli magyar közösségekért. Támogatni kell követeléseiket, erőfeszítéseiket, amelyek sorában kiemelkedő helyet foglal el közösségi önkormányzatiságra való törekvésük – fogalmazott.

A Székelyföld autonómiájáért tartott őrtűzgyújtás résztvevői a XXII. kerületi Tóth József utcában (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Kiemelte: a székelyek törekvései amellett, hogy békés és erőszakmentes természetűek, teljes mértékben legitimek, összhangban állnak a demokrácia, az európai, illetve a nemzetközi jog alapelveivel.