Magyarország földgázt vásárolhat Katartól 2021-től

 

Horvátország elkezdte építeni a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas kikötőt, amelyet 2021 januárjára fejeznek be, így ekkortól fizikai lehetőség lesz arra, hogy Magyarország cseppfolyósított földgázt vásároljon Katartól – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dohában kedden telefonon nyilatkozva az MTI-nek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ali bin Ahmed al-Kuvari katari kereskedelmi és ipari miniszter találkozója Dohában 2019. október 22-én (Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)

Hozzátette, a horvátok felől már idén év végétől lehetőség lesz gázt szállítani Magyarországra.

A miniszter elmondta, hogy a Katarral való együttműködés alapvetően át fogja alakítani a közép-európai gázellátás biztonságát. Jelenleg ezen országok jelentős része egyetlen forrásból tudja beszerezni a gázt, de a katariak mára a világ első számú LNG-exportőreivé váltak, éves szinten 100 milliárd köbméternél több gázt exportálnak, és ezt a következő években 145 milliárd köbméterre tervezik növelni.

A katariak kifejezték egyértelmű nyitottságukat arra, hogy tárgyalásokat kezdjenek Magyarországgal a Horvátországon keresztül Magyarországra irányuló szállításokról. 2021-től akár a katari gáz is megjelenhet majd a magyar energiamixben, hozzájárulva ezzel a magyar energiaellátás biztonságához és az árak még kedvezőbbé tételéhez” – húzta alá Szijjártó Péter.

Minél több forrásból tudunk gázt vásárolni, annál nagyobb biztonságban vagyunk, és annál olcsóbban tudunk gázt venni – magyarázta a miniszter.

A miniszter kitért arra, hogy a horvátországi LNG-terminál kapacitása éves szinten 2,7 milliárd köbméter lesz, a horvát-magyar határon létesített összekapcsolás éves kapacitása pedig 1,6 milliárd köbméter, ami jelentős mennyiség a mintegy 9,5 milliárd köbméteres éves magyar gázfogyasztáshoz képest. Ezt az 1,6 milliárdos kapacitást lehet 2021 januárjától hozzáadni a magyar energiamixhez – mondta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a Katarral folytatott együttműködés több területre kiterjed; a labdarúgó világbajnokság előkészítése során magyar audiovizuális technológiákat használnak több stadionban, 140-150 tonna sajtot és tejterméket exportálnak magyar termelők Katarba. Az ivóvíz előállítása is kihívás Katarban, amelyben magyar technológiák felhasználására nyílik lehetőség.

A miniszter rámutatott, hogy sikerült megállapodni a kétoldalú befektetésvédelmi megállapodás szövegében, így hamarosan alá is lehet írni, ami révén könnyebbé válnak a kölcsönös beruházások és a kereskedelem is.
Katar beruházási alapja az egyik legnagyobb világszerte, és a magyar beruházási körülménynek egyértelműen felkeltették a katariak figyelmét – hangoztatta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy több katari beruházó már jelen van a magyarországi, budapesti ingatlanpiacon, és további beruházásokat is terveznek.

A miniszter Katarban találkozott Manszúr Ibrahím Ál-Mahmúddal, a Katari Befektetési Hatóság elnökével, Szaad Serida al-Kaabi energetikai és ipari miniszterrel, Ali bin Ahmed al-Kuvári kereskedelmi és ipari miniszterrel, és Szultán bin Szaad al-Murejhi külügyi államminiszterrel, továbbá megállapodást írt alá a diplomata és különleges útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről. (Sejk Hálid bin Hálifa Ál-Száni nevét töröltük.)