Több országban nem merik felvállalni a kötelező kvóták támogatását

 

Bár csak hét ország támogatja, szakértői szinten továbbra is zajlanak a tárgyalások az úgynevezett máltai egyezségről, amelyben az Európai Unió tagországai vállalnák, hogy egy előre meghatározott kvóta alapján osztják szét az Európába érkező migránsokat, függetlenül attól, hogy jogosultak-e menekültstátuszra vagy sem.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Renata Brito)

A javaslat támogatói szerint ez nem váltana ki szívóhatást a kibocsátó államokból, de az ellenzők szerint éppen azt érnék el, hogy tovább növekedne az érkezők száma. Az utóbbi véleményt támasztja alá az a tény, hogy részben az olasz menekültügyi könnyítéseknek köszönhetően idén már 10 százalékkal több menedékkérelmet adtak be az unióban, mint tavaly.

A németek európai szinten akarják tartani a migráció ügyét

Közben a harc azért is zajlik, hogy mely országok milyen álláspontot képviseljenek a bevándorlás ügyében. Részben erről szól a hét végén sorra kerülő lengyelországi parlamenti választás, és ez az egyik tétje az osztrák koalíciós tárgyalásoknak is.

Németország továbbra is európai szinten akarja tartani a migrációs problémát, mert ezzel európai megoldást tudnak elérni – jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Szerinte ez egy olyan eszköz, amely a németek és Brüsszel kezében van, és ezzel az Európai Uniót akarják a politikusok egyben tartani oly módon, hogy

visszafordíthatatlan legyen az integráció.

Megjegyezte, azt akarják, hogy az Egyesült Királysághoz hasonló kilépések ne következzenek be, ugyanis több ország is fontolóra vett már hasonló elgondolást. Ez alól természetesen a visegrádi négyek országai kivételt jelentenek, hiszen ebben a régióban az emberek több mint 75 százaléka támogatja az uniós tagságot. Franciaország és Olaszország ugyanakkor szívesen kilépne az eurózónából – közölte.

Több európai országban megváltozott a közhangulat, sokan nem merik felvállalni a kötelező kvóták támogatását, egyfajta véleményfordulat bontakozik ki az egyes országokban. Erre jó példák a már lezajlott választási eredmények, és ezért fontosak a hét végi választások is, illetve, hogy Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt elnöke kivel lép majd koalícióra.

Több ország továbbra sem akar befogadni migránsokat

Az európai államok többsége továbbra sem akar befogadni bevándorlókat – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Kiemelte, sokan sikeresnek értékelik a máltai egyezményt, amelynek értelmében a németek és a franciák 25–25, az olaszok 10 százalékot vállalnának a migránsokból, és csak a fennmaradó 40 százalékot kellene szétosztani a többi tagállam között.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a 40 százalék ugyanakkor csak a Földközi-tengeren érkező bevándorlókat foglalja magába, ezen az útvonalon a migránsok 10 százaléka érkezik. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a franciák csak a politikai menekülteket hajlandók befogadni, de ez a szám is jóval 10 százalék alá tehető – tette hozzá Nógrádi.

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy a németek és Brüsszel a migrációt olyan ürügynek tekinti, amellyel az integrációt elmélyítené. Ezt azt jelentené, hogy fokozatosan, lépésről lépésre

vonnák el a nemzetállamok szuverenitását,

átvennék a határőrizet irányítását, amelyet a Frontex kezébe adnának, és nem visszaküldenék a migránsokat, hanem behoznák őket.

Ezekhez a folyamatokhoz pedig a jelenlegi soros elnökséget betöltő Finnország megpróbál „jó képet vágni”, mert nem követi Berlin és Brüsszel tervét, akkor akár hátrányba kerülhet például az uniós költségvetés elosztásakor. Kiszelly Zoltán szerint ezért a finnek megpróbálják elnökségük ideje alatt a kötelező kvótát napirenden tartani.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg