Így kezelik a pénzt a Nobel-díjakhoz minimális banki kamatok mellett

 

Alfred Nobel végrendelete alapján évente 54 millió svéd koronát (1,62 milliárd forint) osztanak szét hat kategóriában, az alapítvány tőkéje azonban így is gyarapszik. A svéd kémikus és feltaláló hagyatéka, majd az abból befektetett pénz olyan tőkealapot hozott létre, melyből a Nobel Alapítvány – a működési költségek fedezése mellett – még további 43 évig tudná bevétel nélkül is folytatni a munkáját.

(Fotó: EPA/Anders Wiklund)

Alfred Nobel végrendeletében meghagyta, hogy vagyonát egy biztonságos értékpapírokból álló alapba fektessék. Végakaratában kijelentette, hogy a beruházásokból származó profitból díjazás formájában évente részesedjenek azok, akik az előző évben a legnagyobb hasznot hozták az emberiség számára. A svéd kémikus és feltaláló eredetileg öt kategóriát jelölt meg (fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, irodalom, béke), melyet 1968-ban kiegészítettek az Alfred Nobel-emlékdíjjal, más néven a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal.

A cél a tőke megőrzése volt

Nobel végrendelete azt jelentette, hogy az ipari és egyéb vállalkozásokkal kapcsolatos részvényeit és befektetéseit monetarizálni kellett. A teljes hagyaték értéke végül 1900-ban – a Nobel Alapítvány megalapításakor – több mint 31 millió svéd korona volt, ami a mostani árfolyamon

körülbelül 1,85 milliárd (57,9 milliárd forint) koronát jelentene.

Az alapítvány befektetési politikája a tőke megőrzésére és – amennyiben lehetséges – növelésére irányul. A teljes összeget végül a kevés kockázat mellett járó biztos hozam érdekében az Egyesült Királyság első osztályú értékpapírjaiba fektették.

A világháborúk változtatásra késztették az igazgatótanácsot

Az első, 1901-ben kiosztott díjazásokhoz képest – melyek értéke a mai árfolyamon körülbelül kilencmillió svéd korona (277 millió forint) volt – az évek során a kiosztott összegek folyamatosan csökkentek. Az első és második világháború gazdasági és pénzügyi következményei miatt a „biztonságos értékpapírok” kifejezést az uralkodó gazdasági körülményekre és tendenciákra való tekintettel át kellett értelmezni.

A háborús károk miatt sok befektetés (például egy épület vagy egy vállalkozás álló-, illetve forgótőkéje) megsemmisült, így bár az háború nélkül biztonságos lett volna, már nem volt az” – mondta Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője a hirado.hu-nak.

Hozzátette: ugyanígy elmondható az is, hogy a háború a gazdaság minden szegmensében jelentős változásokat okozott, ami éreztethette hatását a pénzpiacokon is.

Az 1950-es évek elején az igazgatótanács kérvényezésére a svéd kormány szabad kezet adott a befektetések kezelésére. Ezzel, valamint az 1946-ban megítélt adómentességgel sikerült megfékezni a hanyatlást és az elkövetkezendő években pozitív irányba billenteni a mérleget, melynek köszönhetően a díjazások elosztásánál az inflációval is lépést tudott tartani a Nobel Alapítvány.

A kiadások ellenére tovább nő a befektetési tőke

A Nobel Alapítvány hivatalos oldalán található legfrissebb, 2017-es éves jelentése alapján

az alapítvány befektetési tőkéje eléri a 4,5 milliárd koronát (138,4 milliárd forint).

A befektetési tevékenysége az évek során rengeteget változott, már saját irányelvek alapján cselekszik. Az alapítvány célja, hogy a befektetés után az inflációhoz igazított éves kamat minimum 3,5 százalék legyen. A kockázat és a megtérülés felmérése alapján az igazgatótanács meghatározza az intervallumokat arra, hogy a befektetési tőkének mekkora részét fordítják részvényekre, fix kamatozású befektetési alapokra, alternatív befektetési alapokra és ingatlanalapokra.

Az alapítvány 2017-es kimutatásai alapján, az év folyamán a Nobel-díjak és a működési költség – mint a kompenzáció a díjbizottságok számára, a Nobel-hét Stockholmban és Oslóban, az adminisztrációs költségek stb. – teljes összege 102,6 millió svéd korona (3 milliárd forint) volt, míg a bevételi oldalon 195,7 millió korona (5,8 milliárd forint) állt.

A 2017-es üzleti évben a részvényekre ötven, az alternatív befektetési alapokra huszonöt, a fix kamatozású befektetési alapokra tizennyolc, míg az ingatlanalapokra hét százalékát fordították a befektetési tőkének.

A befektetéseinek köszönhetően a Nobel Alapítvány komoly tőkealapot hozott létre. Csupán a kiadások oldalát vizsgálva, évi 102,6 millió koronával számolva az alapítvány további 43 évig tudna működni bevétel nélkül.

Új befektetési módszert keresnek arra, hogy hatással lehessenek a világra

A befektetéseknél nem csak a hozam számít. Állításuk szerint az új irányelvük tartalmazza a környezetvédelmi és éghajlatváltozási kérdésekben való részvétel fontosságát, és ezért aktívan állnak szemben az éghajlatváltozást előidéző vállalati gyakorlatokkal.

Az új befektetési stratégiáról Lars Heikenstent, a Nobel-alapítvány ügyvezető igazgatóját idézi hivatalos weboldaluk. Állítása szerint aktívan keresnek új módszereket az olyan alapokba vagy projektekbe való közvetlen befektetésre, melyekkel hatással lehetnek a világra, jó példa lehet erre a megújuló energiaforrásokat segítő új technológiák támogatása.

Alfred Nobel végrendelete a stockholmi Nobe Múzeumban látható (Fotó: MTI/EPA/Jessica Gow)

Regős Gábor szerint az elmúlt években nemcsak Magyarországon, de világszerte nagyon alacsony volt a kamatkörnyezet, illetve most is az. Ez azt jelenti, hogy ahol nincsenek a magyarhoz hasonló kedvező kamatozású állampapírok, ott választhatnak a befektetők, hogy nulla vagy nagyon alacsony hozamot biztosító, ámde biztonságos papírt vesznek, vagy kockáztatnak, és részvénybe vagy befektetési alapba fektetik pénzüket, amivel van esély hozam elérésére.

Ezek között azonban

a kockázat csökkentése érdekében érdemes diverzifikálni,

azaz többféle részvényt venni, többféle befektetési alapba fektetni, így kerülhetnek be mégis a portfólióba az alacsony hozamú papírok.

Magyarországon a lakossági állampapír lehet a legjobb megoldás

A Századvég vezető elemzője a kockázatmentes befektetési lehetőségek közül egyértelműen a lakossági állampapírt emelte ki: akár az új állampapír pluszt, akár az eddig is létező, inflációt követő három-, illetve ötéves prémium állampapírokat.

A lekötött betétek kamata nulla, azokat nem éri meg választani. Ha valaki kockázatosabb befektetést keres, akkor a részvények, illetve a befektetési alapok ajánlhatók számára. Itt természetesen nem tudható előre a hozam, és az sem garantált, hogy a tőkét visszakapja a befektető, bár vannak tőkegarantált befektetési alapok is, ahol igen” – fejtette ki Regős Gábor.

A Nobel-díjról szóló korábbi cikkeinket itt, itt, itt és itt tudja elolvasni.