Nem engedélyezi Franco tábornok exhumálását az illetékes egyházi elöljáró

 

Nem engedélyezi a néhai diktátor, Francisco Franco tábornok (1892-1975) exhumálását a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából az apátságot vezető perjel.

Elesettek Völgye (Fotó: MTI/EPA/Mariscal)

Santiago Cantera a spanyol kormányhoz eljuttatott szerdai levelében vallási és morális elvekre hivatkozott, óvott a vallási szabadság megsértésétől és felhívta a figyelmet arra, hogy Franco család még nem merítette ki az összes jogorvoslati lehetőséget, amellyel megakadályozhatja az exhumálást.

A perjel állásfoglalása ellentétes a spanyol katolikus egyház véleményével. Luis Argüello, a spanyol püspöki konferencia főtitkára korábban közölte, nincs ellenvetésük a sír áthelyezése ellen, és tiszteletben tartják a spanyol legfelsőbb bíróság döntését, amelyben jóváhagyta az exhumálást és elutasította a hozzátartozók keresetét.

A spanyol közszolgálati televízió az üggyel kapcsolatban felidézte, Santiago Cantera perjel 1993-ban a spanyol parlamenti, 1994-ben pedig az európai parlamenti választásokon képviselőjelöltként indult Franco fasiszta eszmeiségű pártja, a Falange utódpártjának színeiben.

A szocialista kormány 2018 júniusában egyik első intézkedéseként jelentette be Franco exhumálásának tervét. Egyik fő érve a síráthelyezés mellett az volt, hogy egy demokratikus országban nem őrizheti mauzóleum egy diktátor emlékét. Az erről szóló kormányzati előterjesztést a spanyol parlament tavaly szeptember közepén szavazta meg.

A diktátor leszármazottai jogi képviselőjükön keresztül azt közölték, minden lehetséges módon megpróbálják megakadályozni az exhumálást, készek a spanyol alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulni.

Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.

Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezer embert kivégeztek.

A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával.

Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ennek legalább a dupláját tartják reálisnak.