Humánusabb migrációs politikát sürget az Európa Tanács illetékes biztosa

 

Humánusabb migrációs politikát sürgetett hétfőn az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, illetve üdvözölte a Földközi-tengeren felvett bevándorlók ideiglenes elosztási mechanizmusáról a négy európai uniós tagállam között nemrég megkötött máltai egyezséget.

Dunja Mijatovic rámutatott, hogy ezen mechanizmus sikere nagyban függ attól, csatlakoznak-e hozzá további országok, és kiemelte, minél szélesebb körű támogatásra lenne szükség. Hangsúlyozta, a megegyezés elvezethet egy hosszú távú és ambiciózusabb rendszer felállításához, amely enyhíthetné a nyomást a migrációs frontországokon.

Üdvözlöm a felelősség megosztását és a tengeren kimentett emberek gyors és biztonságos partra szállítását célzó erőfeszítéseket. Most az emberi jogok védelmének javítására kellene fókuszálni az európai bevándorláspolitika más területein is, főleg annak megakadályozására, hogy olyan államokba toloncolják vissza az érintetteket, amelyekben súlyos jogsértésekkel néznének szembe” – írta.

Hozzátette, amíg nincsenek teljes körű emberi jogi biztosítékok, addig fel kell függeszteni minden olyan tevékenységet, amely a líbiai visszaküldések fokozásával jár.

Az ET-biztos döntő fontosságúnak nevezte a tengeri kutatási és mentési műveletek kiterjesztését, a biztonságos és törvényes migrációs csatornák létrehozását, valamint az együttműködést a civil szervezetekkel.

Leszögezte, biztosítani kell a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárásokat, el kell kerülni a kérelmezők őrizetbe vételét, garantálni kell a megfelelő fogadási körülményeket, továbbá az elutasított menedékkérők nemzetközi normákkal összhangban lévő visszaküldését.

Az EU-s belügyminiszterek keddi luxembourgi tanácsülésükön tárgyalnak a Franciaország, Málta, Németország és Olaszország által egyelőre csupán hat hónapra aláírt megállapodás kiterjesztéséről, kiszélesítéséről. Egyelőre nem tudni, hogy hány tagállam vállal részt ebben.

A szakértők szerint számos részletet nélkülöző egyezmény nem enyhíti a nyomást Görögországon és Spanyolországon, amelyek az Európába érkező illegális bevándorlók 57, illetve 29 százalékát regisztrálták idén, hanem arra irányul, hogy az olasz és máltai partokra tartó hajóknak ne kelljen heteket a tengeren vesztegelnie, amíg megkapják a kikötési engedélyt.

A címlapfotó illusztráció.