Szerb katonai elemző: Egyre több szélsőséges térhet vissza a Balkánra

 

Az utóbbi időben a Nyugat-Balkánra érkező migránsok sokkal erőszakosabbak és szervezettebbek, mint a 2015-ös menekülthullám idején érkezők – mondta a szerb katonai elemző az M1-nek adott exkluzív interjúban. Alekszandar Radics szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Iszlám Állam és más terrorcsoportok szétesése miatt egyre több szélsőséges térhet vissza Szíriából a Balkánra.

Nehéz pontosan megállapítani, hogy a szíriai harctereken hány szélsőséges lehet, mert eltitkolják identitásukat – mondta el Alekszandar Radics. A nyugat-balkáni országokban már változtattak a büntető törvénykönyvön, és szigorú, többéves szabadságvesztésre ítélik azokat, akik idegen országokban harcoltak, különös tekintettel azokat, akik toborzással is vádolhatók. Szerinte a biztonsági szolgálatok folyamatos ébersége nem meglepő, hiszen ezeket a személyeket

nehéz nyomon követni.

Egyeseknek azonban családi okokból vagy egyéb kényelmetlenség miatt mégis fel kell fedniük magukat. A valós statisztikák és a médiában napvilágot látott adatok elsősorban nőket és gyerekeket említenek.


Példaként említette, hogy áprilisban Koszovóba 110 személyt toloncoltak vissza Szíriából, közülük csak négy férfi volt, akik bizonyítottan részt vettek a harcokban, a többiek mind nők és gyerekek. Megjegyezte, azt senki sem hiszi el, hogy ők egyedül, férfiak nélkül voltak a harctereken, de a biztonsági szolgálatok feladata, hogy megtalálja ezeket az embereket a Balkánon.

Sokan származnak Nyugat-Európából

Azt is elmondta, hogy sokan, akiket mi ma a Balkán térségéhez kötünk, valójában mind olyan személyek, akik vagy már Nyugat-Európa valamely országában születtek, vagy életük legnagyobb részét ott töltötték. A titkosszolgálatok hatékony együttműködése nélkül nehéz kideríteni, hogy kik ezek az emberek, hiszen a kapcsolataik is általában a balkáni titkosszolgálatok hatáskörén kívül esnek.

Az eddigi tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy ezek az emberek kimondottan szélsőséges nézeteket vallottak, és olyan szervezetek tagjai voltak, amelyek anyagi helyzete meglehetősen stabil. Jelentős részüknek több útlevele is van,

így szabadon mozoghattak az Európai Unión belül.

Emellett gyakran megőrzik valamely balkáni ország, például Szerbia, Bosznia-Hercegovina vagy Észak-Macedónia papírjait is – jegyezte meg.

Alekszandar Radics arról is beszélt, hogy ezek az emberek a korábbi években többször is megfenyegették a balkáni térséget, gyakran még videóüzeneteket is küldtek. Úgy véli, a modern terrorizmus esetében fontos eszköz a kamera. Egyes helyzetekben fontosabb még egy automata fegyvernél is, mert félelmet keltenek az emberekben. Hozzátette, az európai országokban elsősorban ilyen videófelvételekre építenek.

Észszerű félelmet akarnak kelteni

Általában nemzetek szerint fogalmazzák meg üzeneteiket, és minden nemzet tagjai közül sikerül valakit toborozniuk is. A cél az, hogy minden országnak olyan üzenetet küldjenek, amely észszerű félelmet kelt az esetleges terrorista cselekedetektől. Mint mondta, nagyon sok embert sikerült már azonosítani a hatóságoknak, de akik valódi fenyegetést jelentenek a Balkánon, azokat nem lehet látni.

Hangsúlyozta, nem lehet tudni, merre fejlődik tovább a szélsőségesek erőszakhulláma most, hogy elveszítették az Iszlám Állam területének legnagyobb részét. Egyértelmű, hogy

a terroristáknak Nyugat-Európában vannak az elsődleges célpontjaik,

de ez nem zárja ki, hogy egy adott pillanatban ne hajtanának végre valamilyen erőszakos cselekményt a Balkánon. Itt nemcsak a csoportos, központilag irányított merényletekről van szó, hanem magányos harcosokról is, akik idegen harctereken edződtek.

De látva a kockázatokat, szerinte minden jel arra utal, hogy kisebb az esélye annak, hogy a Közel-Keletről irányítva kövessenek el terrorcselekményeket Belgrádban, Szkopjéban, Banja Lukában vagy más balkáni országban. Annál nagyobb az esélye viszont annak, hogy itt toborozzanak, vagy például itt rejtőzködjön el egy volt iszlám harcos, aki tart az elfogástól.

A visszatérő szélsőségesek külön kategória

Közölte, a visszatérő szélsőségeket külön kategóriaként kell kezelni, mert azok az emberek Európából mentek el, vagy innen származnak, és valahol Nyugaton élnek. A többi menekült kérdése ugyanakkor egy új jelenségnek számít, mert olyan nyelveket beszélnek, amelyet nem értenek a Balkánon. A 2015-ös menekülthullám óta elsősorban afganisztáni, pakisztáni és iráni útlevéllel érkeznek ide, így már nem a szíriaiak vannak többségben – jegyezte meg.

Akik most érkeznek Közép-Ázsia felől nagyon erőszakosak, több gyilkosságot is elkövettek már Belgrádban, és nagyon szervezettek – mondta. Az irányuk is megváltozott ahhoz képest, mikor a nagy migránsáradat elindult Magyarország és Horvátország irányába. Hangsúlyozta, ezt a magyar hatóságok egyértelmű válasza követte, kettős kerítést építettek, helikopterekkel pásztázták a terepet, ami visszatartja a migránsokat. Kiemelte, hogy

a terroristák ellenségnek számítanak,

akiket meg kell semmisíteni, ha cselekszenek. Ebben az értelemben nem számít a nemük vagy nemzetiségük, csak a közös szélsőséges meggyőződésük. Az ilyen embereknek börtönbüntetés jár, de még a szabadulásuk után is mindennapos megfigyelés alatt kell állniuk, hogy ne tudjanak toborozni másokat, és hogy ne kövessenek el újabb terrorcselekményt.

Alekszandar Radics szót ejtett arról is, hogy sokan azért mentek el más országokba harcolni az Iszlám Államért, mert saját közösségükben kirekesztve éltek, de amikor visszatérnek, a helyzet nem változik. Szerinte politikailag korrekt, hogy megemlítsük a szociálisan elesetteket, akiket nem ismer fel a rendszer, akiket kivet a közösség és nemkívánatosak a nyugati civilizáció számára.

Az iszlámmal való visszaélés tanúi vagyunk

Tisztában kell lenni azzal is, hogy a nyugati civilizációban is vannak olyanok, akik a nemzeti vagy vallási hovatartozásukból adódóan frusztráltak, és gyűlöletet éreznek. Egy adott pillanatban ők is reagálhatnak szélsőségesen, de ettől még nem hajtanak végre terrorista merényleteket.

Ebben a helyzetben azonban az iszlámmal való visszaélés tanúi vagyunk, amikor azt szélsőségesek kimondottan toborozásra használják fel. Képmutatás lenne a nyugati civilizációval szemben, ha egyesek iránt, akik szélsőséges irányt vettek, megértőek lennénk, miközben a másik csoportot szigorúan büntetjük – jelentette ki. Hozzátette, az állandó megfigyelés mellett egyfajta

rehabilitációra is szükség van.

A visszatérőknél tehát tudatosítani kell, hogy van segítség a harcterek és a börtönbüntetés letöltése után is, de csak akkor, ha igazodik a társadalmi elvárásokhoz, és betartja a közösség szabályait. Így abban a pillanatban, amikor egy ilyen személy bármilyen módon túllépi a megengedett határokat, azonnal reagálniuk kell a hatóságoknak.