Az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk

 

Magyarország Virtuális erőműprogramját ajánlotta az ENSZ-klímacsúcs résztvevőinek figyelmébe hétfői New York-i felszólalásában Áder János. A köztársasági elnök elmondta, hogy a tíz éve elindított program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk. „A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egynegyede” – fogalmazott Áder. A magyar kormány konkrét, tudatos, vállalható és megvalósítható stratégiát választott ahhoz, hogy Magyarország érdemben hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez.

Áder János: Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

 

Cikkünk frissült.

A klímacsúcson a magyar államfő bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben

közel 6 millió dollárt

fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Áder János leszögezte, hogy a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok. Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi klímaegyezmény teljesüljön – mondta, és hozzáfűzte, hogyha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény.

Komoly hatalmi súllyal bíró országok nem kaptak felszólalási lehetőséget

Az egynapos New York-i klímacsúcsot Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azzal a felkéréssel hívta össze, hogy ott a tagországok világos vállalásokat tegyenek és ne üres ígéretekkel érkezzenek. Most először fordult elő, hogy komoly hatalmi súllyal bíró országok nem kaptak felszólalási lehetőséget az ENSZ klímacsúcsán.

A következő napokban Áder János több hivatalos találkozót bonyolít le New Yorkban. Szerdán kétoldalú megbeszélést folytat Antonio Guterres főtitkárral is, valamint felszólal a fenntartható fejlődési célokról szóló csúcstalálkozón, és jeles tudósokkal találkozik a Hunter College-ban.

A köztársasági elnök felszólalásában azért is indokoltnak nevezte az ENSZ főtitkárának a kezdeményezését, mert a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-dioxid-kibocsátása.

Áder János elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését.

A plénum előtt szólt arról, hogy Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy az ország energiafogyasztása is csökkent – ugyanakkor gazdasági teljesítménye jelentősen nőtt. Tavaly 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP – szögezte le. „Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között, az USA-é például 3,5 szerese” – tette hozzá.

Kiemelte azt is, hogy Magyarország 24 legnagyobb városa csatlakozott a legambiciózusabb nemzetközi klímaövezethez, tagja az Under2-nak.

Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, ha lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsátanánk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők, növényzet, talaj, víz semlegesíteni tudnak” – hangsúlyozta Áder János.

A magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet 2030-ra

Azt mondta: Magyarország azon három vállalása, mely szerint 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, és bővíti atomerőművi termelését, lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra, szén-dioxid-mentes legyen.

Áder János azt is az elérhető célok közé sorolta, hogy a magyarországi épületek energiahatékonyságát 2050-re legalább 30 százalékkal javítsák.

2030-ra minden 25 ezer főnél népesebb városunkban a közösségi közlekedésben már csak elektromos autóbuszokat fogunk használni – szögezte le. Kiemelte, hogy Magyarország folytatja erdőtelepítési programját. Megjegyezte, hogy az elmúlt 100 évben a magyarországi erdőterület nagysága a kétszeresére nőtt. 2050-re az erdőterületeket 30 százalékkal növelni szeretnénk az országban – mondta.

Az államfő Magyarország Virtuális erőműprogramjával kapcsolatban elmondta, hogy az az energiahatékonyságot kívánja javítani magánszemélyeknél, cégeknél, állami intézményeknél. Azt is hangsúlyozta, hogy a programnak köszönhetően a magyarországi áramfogyasztás

6 százalékát nem kellett fosszilis forrásból előállítanunk.

Közölte, hogy a programot Olaszországban, Nagy-Britanniában, Romániában is elkezdték alkalmazni.

Magyarország komolyan tesz a klímaváltozás okozta problémák megoldásáért

Ferencz Orsolya, az ELTE tudományos főmunkatársa az M1-en arról beszélt, tudomásul kell venni, hogy a gazdaságunk méretéből fakadóan van egy mozgásterünk, amin belül hathatunk a klímavédelmi folyamatokra.


Ez azt jelenti, hogy Magyarország az unió egyik tagállamaként az EU szén-dioxid-kibocsátásának csak a töredékéért felel – közölte, majd hozzátette: az Európai Unió összkibocsátása is

meglehetősen kevés

Kínáéhoz vagy az Egyesült Államokéhoz képest.

Mind a hét és fél milliárd ember felelős azért, ami a Földdel történik, de az egyes kormányok mozgástere akkora, amekkora ráhatásuk van a folyamatokra. Magyarország komolyan tesz a klímaváltozás okozta problémák megoldásáért, a köztársasági elnök beszédéből pedig világosan kiderült, hogy komolyan vesszük a vállalásokat – jelentette ki Ferencz Orsolya.

Konkrét, tudatos, jól felépített és vállalható stratégiát választott a kormány arra, hogy Magyarország érdemben hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak a csökkentéséhez – fűzte hozzá.

Magyarország példamutatóan jár el 

A szakértő az államfő által is említett Magyarország Virtuális erőműprogramjáról elmondta: célja, hogy szektoronként, az egyénektől az intézményeken át a cégekig úgy formálja a szemléletet, hogy mindenki csökkenthesse az igényelt energiát.

Ahogyan Áder János is mondta, az a legolcsóbb energia, amelyet nem kell megtermelni, az a legzöldebb energia, amelyet nem használunk fel – közölte. Ferencz Orsolya ehhez hozzátette: az emberiségnek energiára van szüksége, azt elő kell állítani, és minden előállítási formának van előnye és hátránya.

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Azok, akik ellenzik a nukleáris energiát, azt hangsúlyozzák, hogy radioaktív hulladék keletkezik az előállítással, de ha elfogadjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátást radikálisan csökkenteni kell, akkor kénytelenek vagyunk nukleáris energiát is használni – fogalmazott.

Ferencz Orsolya a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, jelentős üzenet az, hogy kit engedtek felszólalni a klímacsúcson, ezért büszkeségre ad okot, hogy Magyarország megkapta a lehetőséget.

Ez is bizonyítja, hogy Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben példamutatóan jár el – mondta.


Kossuth Rádió / Jó reggelt, Magyarország!