Zoran Dragisic: Észhez kell téríteni a visszatérő dzsihadistákat

 

Egy nap alatt megint több mint 400 illegális bevándorló érkezett a görög szigetekre Törökország felől. Hetek óta újra kritikus a helyzet, már-már a 2015-ös állapotokat idézi, ami idővel a Balkánon is jelentkezhet. Az is aggasztó többek szerint, hogy az Iszlám Állam és más iszlamista terrorcsoportok szétesése miatt egyre több szélsőséges térhet vissza Szíriából – erről beszélt Zoran Dragisic, a szerb parlament védelmi bizottságának tagja az M1-nek adott exkluzív interjújában.

Hozzávetőlegesen ezer nyugat-balkáni harcos vett részt az iraki és szír háborúban Balkáni Brigád néven. A legtöbben Albániából csatlakoztak, de sokan Macedóniából, Koszovóból, Bosznia Hercegovinából és egy kisebb létszám Szerbiából is – mondta el Zoran Dragisic. Hozzátette, nagyon sokan csatlakoztak az úgynevezett harmadik országokból is, például Ausztriából, Németországból, Hollandiából, Belgiumból. Elmondta,

sokan Nyugat-Európában is áttértek az iszlám vallásra

és kimentek harcolni. Nem csak szerbek és bosnyákok csatlakoztak és vettek részt a harcokban, de az Iszlám Államhoz csatlakoztak albánok is Koszovóból és Albániából, amely a legnagyobb etnikai csoportnak számít Európában.

Törvény bünteti azokat, akik harcoltak

Kiemelte, hogy a balkáni országok bűncselekményként kezelik a külföldi harci cselekményekben való részvételt, és a törvény bünteti azokat, akik részt vettek a harcokban. A nyugat-balkáni országok törvényei szerint eljárást indítanak ellenük, bíróság elé állnak és ítélkeznek felettük. Szerinte ez pozitív, mert így kontroll alatt tudják tartani ezeket az embereket.


Megemlítette Nebojsa Stefanovic szerb belügyminisztert, aki többször hangsúlyozta, hogy a szerb polgárok biztonsága kiemelten fontos. A szerb rendőrségnek pontos adatai vannak arról, hogy kik ezek az emberek, mit csináltak, hogy hívják őket és ki jelent potenciális veszélyt – tette hozzá.

Az ideológiák nagy veszélyt jelentenek

Arról is beszélt, hogy a mudzsahedek, akik részt vettek a pakisztáni harcokban az elmúlt három évben, tartózkodási engedélyeket kapnak Albániában. A legnagyobb fenyegetettség részükről az, hogy bármikor készek terrortámadások elkövetésére, és ezt mindig szem előtt kell tartani. De az is nagy fenyegetés, hogy ezek az emberek terjesztik az ideológiájukat.

Mint mondta, a világ olyan térségéből érkeznek, ahol harcok folytak, de nem csak harci tapasztalatokkal rendelkeznek, hanem bizonyos radikális ideológiával találkoztak és azzal jönnek haza. Hangsúlyozta, ezek az ideológiák jelentik a legnagyobb veszélyt. Ez hatalmas kihívást jelent azoknak az országoknak, ahova visszatérnek.

A nőket is radikalizálják

Elmondta, ma már nagyon sok nőt is radikalizálnak, szerepük rendkívül fontos lett, mert még az iszlám családokban is a nő jelenti a család alapját. A nők tanítják a gyerekeket, ezért ők azok, akik továbbadják a radikális iszlám tanait is.

A nőknek gyakorlatilag egyfajta kulcsszerep jut,

mert ők nevelik a mudzsahedek következő generációját. A saját gyerekeik mellett pedig hatással lehetnek más családanyákra is, akik a nevelésükkel szintén tovább terjesztik ezt a fajta ideológiát.

Véleménye szerint ez komoly gondot jelent, ezért az államnak biztosítania kell a szükséges intézkedéseket az ilyen családok esetében. Ezek ugyanakkor nem rendőri vagy biztonsági feladatok, hanem a szociális, társadalmi és oktatási központok intézkedései, amelyeknek a többi terület bevonásával kell megakadályozni a radikalizmus terjesztését – jegyezte meg.

A társadalom peremén helyezkedtek el

A dzsihadisták a társadalom peremén helyezkedtek el, mielőtt az Iszlám Állam harcosai lettek, mert nem voltak megbecsült tagjai annak a közösségnek, ahol éltek. Visszatérésükkel azonban hasonló helyzetbe kerülnek. Az európai országokban ugyanis

sok az előítélet a muzulmánokkal szemben,

amely nehezíti a helyzetüket, bár a muzulmánok sem tesznek túl sokat azért, hogy beilleszkedjenek a társadalomba.

Zoran Dragisic szerint azok, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak, bűncselekményeket követtek el, terrorista szervezet tagjai voltak, ezért felelniük kell a törvény előtt. Amikor leülték a börtönbüntetésüket, akkor lehet arról beszélni, hogyan tudnak integrálódni a társadalomba.

A deradikalizációra kell összpontosítani

Hangsúlyozta, a deradikalizációra kell összpontosítani elsősorban, hogy egy személy ne jusson el arra a pontra, hogy terrorcselekményt kövessen el. Észhez kell téríteni őket, rá kell jönniük arra, hogy ha normális életet akarnak élni, és a társadalom részei akarnak lenni, tisztelniük kell a törvényeket ugyanúgy, mint mindenki másnak.

Hozzátette, nem élhetnek egy keresztény többségű társadalomban úgy, hogy közben a keresztények elleni harcot hirdetik.