Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól. A gótikus székesegyházban a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű épület felső részében pusztítottak. A tűz következtében összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett. Egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés során.
(Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa)
Sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól – közölte hétfőn késő este a francia tűzoltóság egyik vezetője. A tűzoltóság közölte: egy tűzoltó súlyosan megsérült a mentés során.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere közölte: a környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Hidalgo a tűzoltóságra hivatkozva azt is közölte, hogy
Előzőleg a tűzoltóság szóvivője világhírű katedrálisban pusztító lángokról kijelentette, hogy az elkövetkező egy-másfél óra sorsdöntő lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e gátat szabni a Notre-Dame-ban pusztító tűznek.
Három órával a tűz kitörése után a belügyminiszter-helyettes kijelentette: „A tűzoltók 18 vízsugárral oltják a lángokat, kívülről, majd belülről is, hogy megpróbálják megmenteni az épületet, ami jelenleg még nem biztosított”.
A heves tűz, amelynek az oka továbbra sem ismert, este ütött ki a székesegyházban, amelynek a huszártornya leomlott.
„A tűz elérte a tető felületének kétharmadát, amely beomlott, akárcsak a huszártorony. Jelen pillanatban a székesegyház hátsó részének megmentésén dolgoznak, ahol a legértékesebb műkincsek vannak, amelyeket megpróbálunk kimenekíteni” – mondta korábban Jean-Claude Gallet tábornok, a párizsi tűzoltóbrigád parancsnoka.
Lángol a notre Dame
A következő művelet az északi harangtorony megmentésére irányult. Megvolt a veszélye, hogy összeomlanak a harangok. „Ha a harangok összeomlanak, az a torony ledőlését jelenti” – tette hozzá. Egyes jelentések szerint az északi harangtoronyban akkor már felcsaptak a lángok.
A főkapun át a homályba borult hajóban a padozatra hullott vörös parázsdarabokat lehetett látni. A tűzoltók drónokat küldtek az épület fölé, a belsejébe pedig egy robotot.
Nehéz volt az oltás
Szakértők szerint a világhírű gótikus épülethez hasonló templomokban
Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak a műalkotások megóvását és azt nevezte a legfőbb célnak a tűzzel kapcsolatban, hogy az embereket megóvják a részlegesen összeomló épület jelentette veszélyektől.
A France 2 közszolgálati televízió szerint a rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet.
Egy egész nemzet gyászol
Emmanuel Macron, francia államfő Twitter közösségi portálon fejezte ki együttérzését „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette,
Emmanuel Macron elnök és Anne Hidalgo, Párizs polgármestere egyaránt szörnyűségesnek nevezte a világhírű épületben pusztító tüzet.
„Egy egész nemzet gyászol” – írta a Twitter közösségi oldalon a francia államfő. Macron együttérzését fejezte ki „minden katolikusnak és minden franciának”. Hozzátette, mint minden honfitársa, ő is szomorúan látja, ahogy a tűz martalékává válik egy részük.
A katasztrófa miatt törölték az elnök estére tervezett televíziós beszédét, és a politikus az Elysée-palota tájékoztatása szerint a helyszínre ment, csakúgy, mint Edouard Philippe. A francia kormányfő a Twitter közösségi portálon azt írta, szomorúságuk leírhatatlan.
Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott a Twitter közösségi oldalon, hogy szörnyű látvány a lángokban álló katedrális. A világ több vezetőjével együtt szolidaritásáról biztosította a franciákat.
Erdő Péter bíboros is szolidaritását fejezte ki a párizsi érseknek.
180 évig épült
A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok sötétek, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre-Dame megírásával 1831-ben.
(Fotó: MTI/AP/Christophe Ena)
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát. Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.
