Szélmalomharcot vív az embercsempészettel az unió

 

A tavasz beköszöntével ismét a migráció erősödésére számítanak a szakértők, a már ismert és az esetleges új útvonalakon is. A szigorú határellenőrzés miatt illegálisan bejutni az Európai Unió területére egyre nehezebb, emiatt óriási tömeg torlódott fel.

A feszültség érezhetően növekszik, egy hét alatt két tömegverekedés is történt a bihácsi befogadóközpontban. Az erőszak azonban nem korlátozódik a tábor területére, a migránsok rendszeresen követnek el bűncselekményeket a városban is. A rendőrség adatai szerint házakba törnek be, üzleteket rabolnak ki, és félelemben tartják a helyi lakosságot.

Görögországból Macedóniába érkezett illegális bevándorlók (Fotó: MTI/EPA/Georgi Likovszki)

Nem látszik körvonalazódni a megoldás

Az idő melegebbre fordulásával a Földközi-tengeren át Európába érkezők száma is feltehetően megnő. A tömeges illegális migráció negyedik évében sem látszik semmiféle megoldás a helyzet normalizálására.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában azt mondta: januárban több mint hétszáz migránst fogtak el a magyar–szerb határon – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Folyamatosan változnak az útvonalak

Erősen vitatható, hogy véletlenül tévednek ide ezek az emberek, a migránsok szándékosan jönnek, változnak az útvonalak, mindig azt az utat próbálják megtalálni, ahol a legegyszerűbb átjönni – közölte Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, majd megjegyezte: Magyarországot a nyugat-balkáni útvonal érinti.

Úgy folytatta: azt lehet tudni, hogy a nyugat-balkáni országokban – Görögország ebbe nem tartozik bele –, körülbelül húszezer, Bosznia-Hercegovinában pedig ötezer ember tartózkodik, és úgy tűnik, nem tudják kezelni ezt a problémát.

Horvátország megerősítette a határőrizetét, mivel szeretne csatlakozni a schengeni megállapodáshoz. Ugyanez igaz Macedóniára is, mert az ország a NATO-csatlakozási folyamatot szeretné beindítani – fűzte hozzá.

2018-ban az előző évihez képest körülbelül 20 százalékkal csökkent az Európába érkező menekültek száma, akiknek a 80-85 százaléka gazdasági migráns – vélekedett a szakértő.

Heterogén csoportok működtetik az embercsempész-hálózatokat

Évek óta pontosan tudjuk, hogy az embercsempészek milyen módon vesznek részt a migráció gerjesztésében, azonban nem látunk hathatós intézkedéseket az embercsempészet felszámolására az Európai Unió részéről – hangzott el a műsorban.

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese azt mondta: az embercsempészet egy olyan bűncselekmény, amelyet nullára leszorítani képtelenség. A szakértő szerint azonban már azzal kiegyezne Európa, ha valamilyen módon kezelni tudná az embercsempészetet.

Az illegális bevándorlókat szállító Sea-Watch 3 német hajót az olasz parti őrség és vámőrség hajói kísérik (Fotó: MTI/AP/Salvatore Cavalli)

„Ez egy folyamatos szélmalomharc, amelyet jól leképez, ahogy változik az Európai Unióba irányuló migrációs útvonalak dinamikája. Ha egyet sikerül mérsékelni, akkor másfelé tájékozódnak az embercsempész-hálózatok és az Európába törekvők” – vélekedett. Továbbá nagy nehézséget okoz a kérdésben, hogy túl sok az érdekelt szereplő, heterogén csoportok működtetik ezeket a hálózatokat, innentől nehéz fellépni ellenük – hangsúlyozta.

Janik Szabolcs megjegyezte: az elmúlt időszakban ugyan őrizetbe vettek embercsempészeket, és felszámoltak embercsempész-hálózatokat Olaszországban és Görögországban, de ezek a számok elenyészőnek tűnnek.