Százéves a gyulafehérvári kiáltvány. Egy felmérés szerint a román állampolgárok 31 százaléka szerint Romániának Magyarországgal kellene ápolnia a legjobb kapcsolatot, ennek ellenére nem túl rózsás a két ország viszonya, főként a kisebbségi jogok ügyében – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint Románia a közigazgatását Erdélyre 1920. június 4. után terjesztette ki, tehát jelenleg legfeljebb 98 éve került Románia fennhatósága alá Erdély. Ugyanakkor Romániában úgy tartják, hogy a gyulafehérvári kiáltvány fogalmazta azt meg, hogy Erdély és Máramaros a Román Királysághoz csatlakozik – hangzott el a műsorban.
A tanács elnöke elmondta, valóban volt egy határozat, amelynek nem volt olyan jogi következménye – egészen 1920. június 4-ig –, amely az Erdélyben lakó népességet román közigazgatás alá rendelte volna. Hozzátette: érthető a román nemzeti ideológia, amely úgy szeretné levezetni Erdély elcsatolását, hogy az az ő akaratukból történt. Ezért ők teljes mértékben elhanyagolják az első világháborút lezáró békeszerződést – hangsúlyozta Izsák Balázs.
Mint mondta, a románok a népakaratból vezetik le Erdély Romániához való csatlakozását. Míg mi, magyarok azonban pontosan tudjuk, milyen volt a történelem, és hogy lényegében a Trianoni békeszerződés csatolta el Erdélyt Magyarországtól – mondta.
Nemzeti szempontból alapvető különbségek vannak tehát az ünnep meghatározásában – jelentette ki Izsák Balázs. Hozzátette: Romániának 1990-től nemzeti ünnepe december elseje.
A teljes beszélgetést ide kattintva meghallgathatja.
A kereszténység felvételét és a „nagy egyesülés” centenáriumát ünneplik
Háromnapos hosszú hétvége kezdődött Romániában, ahol pénteken (Szent András napján) a kereszténység felvételét, szombaton (Románia hivatalos nemzeti ünnepén) a „nagy egyesülés” centenáriumát – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját – ünnepli az ország.
Az ország védőszentjeként tisztelt Szent András napját 2012-ben nyilvánította hivatalos munkaszüneti nappá a bukaresti parlament. Ezen a napon zarándokok ezrei keresik fel a Konstanca (Constanta) megyei Ion Corvin község határában azt a kolostort, amelyet „Szent András barlangja”, az apostol állítólagos szálláshelye mellett építettek. A román ortodoxok ugyanis úgy tartják, hogy az apostolok szétválása után – az evangéliumot Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdető – András egy ideig Dobrudzsában élt egy barlangban, majd a Dunán átkelve folytatta evangelizációs küldetését.
A dák-római folytonosságot hirdető, Romániában hivatalossá vált eredetelmélet szerint a románok a térséget az ókorban benépesítő dákok, valamint a provinciát több mint másfél évszázadig megszálló rómaiak leszármazottai, a román nép pedig a keresztény tanok elterjedésének időszakában alakult ki. A román történelemkönyvek szerint a román nép eleve „keresztényként született”, és kétezer éve él a – Dunától északra fekvő – jelenlegi területén.
A kerek évfordulóra való tekintettel szombaton minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádéval ünneplik Romániában az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.
