Magyarországon már több mint 2,5 millió beoltott van, és elindult a fokozatos enyhítés. Azonban a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mindenkinek, az oltottaknak és az átesetteknek is nagyon fontos továbbra is betartaniuk az óvintézkedéseket – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus szakorvosa az M1-nek.
A beoltottak száma meghaladta a 2,5 milliót, így szerdán életbe léptek az első enyhítések. Ám fontos továbbra is odafigyelni és betartani a szabályokat. Az M1 Ma reggel című műsorának vendége Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa volt, aki elmondta, hogy a harmadik hullám tetején járunk, bár jelenleg hullámoznak a számok, még szükség van pár napra ahhoz, hogy lássuk, véget ér-e a csúcs.
Jelenleg a felismert eseteknek olyan négy-ötszöröse lehet azoknak a száma, akiknek nincs tesztjük, mégis átestek a víruson. A 70-80 százalékhoz, amire szükségünk van a nyájimmunitáshoz az angol vírusmutáns esetében, hozzájárulnak az átesettek és az oltottak egyaránt, így Szlávik János szerint ebben az évben biztosan elérjük a védettséget nyújtó százalékot.
Azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy van néhány ország, akik már igen magas oltottságot értek el, de még így is nagyon óvatosak.
„Ráadásul két oltás kell, egy oltással még nem vagyunk egészen védettek, a második oltás után is egy–két hétre van szükség a teljes védettséghez”
– tette hozzá.
Fontos továbbra is betartani a szabályokat, és beoltatni magunkat. Az oltottak és az átesettek nagyon ritkán fertőznek, de ez nem jelenti azt, hogy ne kéne maszkot hordaniuk. Az infektológus főorvos szerint a maszkhordás még az elkövetkezendő pár hónapban velünk marad.
Bár az oltás után is kerültek betegek súlyos állapotba, kiemelte, hogy az oltás akkor véd a súlyos megbetegedéstől, tehát a kórházba vagy az intenzívre kerüléstől, netán a haláltól, amennyiben már mindkét oltást megkaptuk, és eltelt két hét.
Az első oltás önmagában nem elég a kórházba kerülés megakadályozására.
Nem győzte hangsúlyozni, hogy továbbra is ugyanúgy vigyáznunk kell magunkra és a körülöttünk lévőkre.
Kitértek az antitestszintre is, ugyanis többeknek is alacsony ellenanyagszintet mutatott a szerológiai teszt az oltás után. Azonban több immunválasz is létezik, amelyeket nem néznek. Ilyen például a sejtes immunitás.
A sejtes immunitás során a sejtek emlékeznek, és azonnal támadásba lendülnek, ha újra találkoznak a koronavírussal, a sejtes immunitást nem lehet mérni. „De az oltásokról elmondható, hogy szinte mind nagyon erős immunválaszt vált ki” – mondta a szakértő.
Az AstraZenaca oltóanyagáról elmondta, hogy a vérrögképződés elképesztően ritka mellékhatás, ami főleg középkorú, fiatalabb nőknél fordul elő, és az oltás haszna ezt bőven meghaladja (több tízmillió embert oltottak már vele, rengeteg ember életét mentette meg), ezért véleménye szerint nem érné meg felfüggeszteni az oltást vele. Úgy gondolja, hogy fontos lenne kutatni a jelenség okát, majd ez alapján védekezni ellene.
A vérrögképződés kezelhető, így fontos, hogyha valakinek az oltás után egy héten belül jelentkeznek furcsa tünetei, fejfájás, fulladás, lábdagadás, azonnal forduljon orvoshoz.
„Bár megjelent egy indiai mutáns, ha nagyon sok embert oltunk be, az új mutánsok is sokkal nehezebben terjednek” – hívta fel a figyelmet Szlávik János. India most azért lehet gócpont, mert sok helyen összezsúfolva élnek, ahol könnyebben terjed a vírus. Hiába fiatal a társadalom, a mutánsok már a fiatalokat is fertőzik. Így ők is egy gyors oltási programmal próbálják megakadályozni a vírus terjedését.
