Amelyik oltás ma Magyarországon forgalomban van, az biztonságos és hatékony – hangsúlyozta Kaskovics Imre immunológus a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Azt is elmondta, nem tud arról, hogy súlyos mellékhatás következett volna be valamelyik oltás után Magyarországon.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azok közül, akik 65 évnél idősebbek és már be vannak oltva, máris kevesebben kerülnek súlyos állapotba, vagy halnak meg.
Kaskovics Imre immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezető professzora az oltásokról beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
„Nagyon jó úton járunk, sikeresen, nagyszámú vakcinát tudtunk beoltani az embereknek, és ennek a hatása lassan látszik” – mondta a szakember.
Véleménye szerint
az orvostudomány csodája, hogy ilyen gyorsan sikerült biztonságos és hatékony vakcinát kifejleszteni. Hiszen ilyen még nem fordult elő, hogy egy vírus így elterjedt és támadott volna, és egyszerre ilyen sok vakcinája lett volna az emberiségnek ellene.
Ez okozhatja azt, hogy vakcinákkal kapcsolatban halljuk a legtöbb kérdést, és olvassuk a legtöbb, egymásnak ellentmondó híreket. „A hatalmas érdeklődés a vírus és a gyógyulást segítő vakcinák felé nagy médiafigyelmet eredményez, nagy számban jelennek meg olyan esetek is, amelyek valójában ritkán fordulnak elő, mégis felerősödve közvetítődnek az emberek felé” – tette hozzá.
Természetesen az oltás után előfordulhatnak olyan mellékhatások, mint a karban érzett fájdalom, fejfájás, hőemelkedés, netán kisebb láz is. Ezek azonban természetes velejárók, ekkor indul be az immunválasz – mondta Kaskovics Imre.
Hozzátette: itthon nem hallott olyanról, hogy súlyos mellékhatás következett volna be az oltás után.
A vérrögképződéssel kapcsolatban néhány statisztikát hozott: védőoltás nélkül ma tízezer emberből tizenegy embernél fordul elő vérrögképződés Európában. Az AstraZeneca esetében ez kétszázötvenezer oltott közül legfeljebb egy embernél volt kimutatható. Ez a szám meglehetősen elenyésző, védőoltás nélkül több embernél fordul elő a jelenség statisztikailag.
Kacskovics Imre elmondta azt is, hogy az oltások a vírus tüskefehérjéjének egy darabját juttatják be a szervezetbe, az antitestek ehhez kapcsolódnak. Így akadályozzák meg azt, hogy a tüskefehérje sejtjeinkhez kapcsolódjon. A mutánsok esetében ez a tüskefehérje változik, és erősebben tud kapcsolódni.
Ahogy Szlávik János is hangsúlyozta: fontos magasabb átoltottsággal megakadályozni a mutánsok terjedését.
A címlapfotó illusztráció.
