×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Megkerülhetetlen Brüsszel felelőssége az elhibázott vakcinabeszerzésben

 

Gyors ütemben halad a magyar lakosság beoltása a koronavírus ellen, 1,15 millió fő már hozzájutott a védőoltáshoz. Ezzel párhuzamosan egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Európai Unió vezetése elkésetten és nem kellően hatékonyan reagált a járvány okozta közegészségügyi válsághelyzetre, a brüsszeli bürokrácia túl kevés oltóanyagot rendelt, túl későn. A Századvég felmérte, hogy a magyarok mennyire elégedettek a hazai oltási folyamattal, illetve mit gondolnak Brüsszel felelősségéről az európai vakcinaszállítmányok vonatkozásában.

Az Operatív Törzs és az oltási munkacsoport – a járványhelyzet változására tekintettel – az oltási stratégia módosítása mellett döntött, annak érdekében, hogy minél több ember kaphassa meg az első védőoltását. Hazánk a brüsszeli beszerzések akadozása miatt 3,5 millió ember oltásához elegendő Szputnyik V és Sinopharm vakcinát is lekötött, melyek eddig beérkezett adagjait a regisztrált 60 év felettiek oltására használták fel. A magyarországi átoltottság február második felétől vált el élesen az uniós átlagtól, és az elmúlt időszakban az európai mezőny élére ugrott. Az utóbbi hetekben lakosságarányosan mintegy kétszer annyi védőoltáshoz juthattak a magyarok, mint más uniós polgárok.

Eredményes a magyar oltási stratégia

A sikeres oltási program több intézkedés összehangolt alkalmazásának köszönhető:

  • A vakcinabeszerzés felgyorsításának alapfeltétele volt a reális alternatívát jelentő készítmények saját hatáskörben történő engedélyezése. Fontos tudni, hogy világszintem már 12 olyan vakcina található, amelyet már a világ valamely államában engedélyeztek és alkalmaznak. Brüsszel ezek közül eddig hármat engedélyezett (az Oxford/AstraZeneca vakcinát is meglehetős késéssel, Magyarországot követve), míg hazánk ötöt. Az Unió által nem, Magyarországon azonban engedélyezett készítményeket a világ számos országában alkalmazzák, klinikai tesztelésük már 2020 nyarán megkezdődött, és a hazai hatóságok vizsgálatának is megfeleltek. Az Európai Unió valóban mintegy 2 milliárd adag vakcinát kötött le 2020-ban, azonban ebből a legnagyobb mennyiséget abból a készítményből (CureVac), amelynek a fejlesztése és tesztelése jelentős lemaradásban van. Nem árt felfigyelni arra sem, hogy a nem jóváhagyott Szputnyik V vakcinát például jelenleg több országban alkalmazzák, mint a Brüsszel által másodikként forgalomba hozott Moderna készítményét.
  • Az oltási program sikerei mögött jelentős a fontos szakmai és szervezési döntések meghozatalának szerepe, amelyből az első lépés az oltási stratégia megváltoztatása volt. A friss tudományos eredményekkel összhangban Magyarország a második dózis tartalékolása helyett február óta arra törekszik, hogy minél többen megkapják valamely vakcina első adagját, és a biztonságos időtávig kinyújtotta a második dózis beadását. Eközben az oltási terv jelenleg több szálon fut, a rendelkezésre álló kapacitásokkal ezért a 60 évnél fiatalabbak oltása is megkezdődött – párhuzamosan az idősebb korosztály oltásának lezárásával –, a háziorvosi vakcináció mellett pedig felálltak az oltópontok minden nagyobb településen. Ezzel a nyitással jobban kihasználhatóak az eltérő (más-más korosztályoknak beadható), egyszerre rendelkezésre álló vakcinák, illetve az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai is. Érdekesség, hogy március első hetében Európában hazánkban adták be a legtöbb oltóanyagot, az egészségügyben dolgozóknak pedig a harmadik hullám csúcsközelben járó esetszámai mellett sikerült ezt a kiemelkedő teljesítményt megvalósítaniuk.
  • Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a lakossági hozzáállást, amely elengedhetetlen bármilyen sikeres oltási program lebonyolításához. Magyarországon folyamatosan nő a védőoltásra regisztrálók száma, amely márciusban már meghaladta a hárommillió főt. Mivel az oltást jelenleg nem kaphatják a gyermekek, a betegségen közelmúltban átesett felnőttek, továbbá nem ajánlott egyes súlyos krónikus betegségben szenvedőknek és a gyermeket váróknak sem, ez számításaink szerint már a lakosság közel felét jelenti. Felmérések szerint ennél többen, a felnőtt lakosság többsége tervezi az oltás beadását, későbbre halasztva a regisztrációt. A járvány harmadik, elsősorban a brit vírusvariáns terjedését hozó hulláma sajnálatos módon, de a lakosság bizonytalan részét is meggyőzte a védőoltás jelentőségéről. Számos nyugat-európai állammal ellentétben Magyarországon az oltásellenes mozgalmak nem tudtak tömeges támogatottságot felmutatni, a vakcinákat támadó ellenzéki politikus megnyilvánulásainak célja csupán az oltási program lassítása.

A magyar oltási stratégia sikerességét a lakosság is érzékeli. A Századvég kutatása rámutat, hogy

a megkérdezettek 58 százaléka elégedett azzal, ahogy eddig a koronavírus elleni oltás folyamata halad Magyarországon.

Brüsszel elhibázott politikája európai oltóanyaghiányhoz vezetett

A beadott dózisok 100 lakosra jutó számát tekintve az Európai Unió átoltottsága (9,8) a március elején megfigyelhető állapot szerint csak a fejlődő és elmaradott, azaz szerényebb lehetőségekkel rendelkező országokat is tartalmazó világátlaghoz képest (4,1) áll jó helyen, ugyanakkor jelentős lemaradásban van Nagy-Brittaniához (35,02), vagy éppen az Egyesült Államokhoz (28,3) viszonyítva.

Az Európai Unió vezetésének minden eszköz rendelkezésére állt ahhoz, hogy tagállamai elegendő oltóanyaggal rendelkezzenek, így nehéz az alacsony átoltottsági arányt nem az elhibázott döntések számlájára írni. Még nehezebb azt megindokolni, hogy Brüsszel miért helyez még jelenleg is nyomást azon országokra, amelyek saját hatáskörben gyorsítják fel a vakcinabeszerzést és az oltási programokat.

Magyarországon az Európai Unión belül kiemelkedő mértékben növekedett a beoltottak száma és a beadott vakcinák mennyisége (14,8),

jelenleg Máltával és Dániával együtt állnak az uniós dobogón, lakosságarányosan közel másfélszer annyi vakcinát alkalmazva, mint az EU átlaga.

A Századvég felmérése szerint

a magyarok 52 százaléka felelősnek tartja Brüsszelt, amiért kevés oltóanyag érkezik Európába,

ezzel szemben a 37 százalékuk úgy gondolja, hogy az Európai Unió nem felelős ezért a problémáért. Fontos kiemelni, hogy egyre több uniós tagállam követi a magyar példát. Sebastian Kurz osztrák kancellár a Bildnek adott interjújában kijelentette, hogy „sem Ausztria, sem Dánia nem kíván kizárólagosan az uniós vakcinastratégiától függeni”, Igor Matovic szlovák miniszterelnök pedig kétmillió Szputnyik V oltóanyag vásárlását jelentette be. Ezen felül Jens Spahn német egészségügyi miniszter úgy vélte, hogy az orosz és a kínai vakcina segíthet Európának túljutni az oltóanyaghiányon.