A koronavírus elleni vakcinák fejlesztése példátlan gyorsasággal és nemzetközi összefogással indult el közel egy évvel ezelőtt. Egyes gyártók a vírust szövettenyészeten elszaporítva, majd azt inaktiválva vagy legyengítve „hagyományos” vakcinát állítottak elő, míg mások a vírus felszínén lévő tüskefehérjét tartalmazó úgynevezett fehérjealegység-alapú oltóanyagot fejlesztenek – derül ki a hirado.hu-hoz eljuttatott tanulmányból, amelyet három jeles egyetemi tanár, Fodor László, Rusvai Miklós és Varga János állatorvos jegyez.
A fertőző betegségek megelőzése – mind az emberek, mind az állatok esetében – több pilléren nyugszik, derül ki abból a hirado.hu-hoz eljutott összehasonlító tanulmányból, amelyeket a hazai állatorvosoknak küldtek el. Az állatorvosok ugyanis munkájuk révén gyakran kerülnek kapcsolatba az állattulajdonosokkal, állatgondozókkal, akik számára a saját, illetve négylábú kedvenceik egészségének megőrzése miatt is fontos, hogy tisztában legyenek a vírusok terjedésének, illetve a megelőzés alapvető kérdéseivel.
A fertőző betegségek elleni védelem kiemelten fontos módja a specifikus védekezés. A Covid–19 megelőzésénél a személyes találkozások számának csökkentését,
a tömeges rendezvények vagy találkozási alkalmak korlátozásának elvét követ a humán közegészségügy-járványügy. Ezt szolgálják a létszámkorlátozások, a kijárási korlátozás, az orrot és a szájat eltakaró maszk viselésének előírása,
de a rendszeres kézmosás és a távolságtartás is a fertőzés kockázatának csökkentését célozza – hívja fel a figyelmet a három jeles magyar egyetemi professzor, állatorvos tanulmánya.
A koronavírus elleni vakcinák fejlesztése példátlan gyorsasággal és egyedülálló nemzetközi összefogással szinte a betegség megjelenésének pillanatában elindult.
A koronavírus elleni vakcinák fejlesztése több irányba indult el.
Egyes gyártók a vírust szövettenyészeten elszaporítva, majd azt inaktiválva vagy legyengítve „hagyományos” vakcinát állítottak elő. Más gyártók az immunválaszt kiváltó, a vírus felszínén lévő tüskefehérjét (innen kapta elnevezését a koronavírus) tartalmazó úgynevezett fehérjealegység alapú oltóanyagot fejlesztenek.
Az új generációs vakcinák közé tartoznak a vektorvakcinák, ahol az antigénként szereplő S-glükoproteint (tüskefehérjét) kódoló örökítőanyagot valamilyen hordozóvírus (vektor) segítségével viszik be az oltott egyén sejtjeibe, arra késztetve a szervezetet, hogy a tüskefehérje antigént elkészítve immunválaszt váltson ki. Az új generációs oltóanyagok legújabb nemzedékeként az S-glükoproteint kódoló, módosított közvetítő- (messenger-)RNS-t tartalmazó mRNS-vakcinákat is kifejlesztettek.
Az mRNS-vakcinák esetében az antigént kódoló mRNS bejut a gazdaszervezet sejtjeibe, az mRNS-ről a gazdasejt elkészíti a SARS-CoV-2 tüskefehérjét, amellyel szemben kialakul a gazdaszervezet immunválasza, ezzel a gazdaszervezet védetté válik.
| Milyen vakcina? | Működési elve | Előnyei | Hátrányai | Kik gyártják? | |
| Inaktivált vakcina | A replikálódni nem képes koronavírus váltja ki az immunitást. | A legrégebbi, jól bevált módszer az immunitás kialakítására. A koronavírus mindenfehérjéje ellen termel ellenanyagot, így esetleg jobban véd. Sokáig és szobahőmérsékleten is eláll. | Lassabban lehetkifejleszteni. A koronavírus mindenfehérjéje ellen termelvédőanyagot, így azimmunitás hatásfokaesetleg alacsonyabb. | Sinopharm, SinoVac (kínai) | |
| Vektorvakcina | Egy ártalmatlan vírussal bejuttatja a sejtbe a koronavírus tüskefehérje genetikai állományát, ezután a sejtek termelik ezt a fehérjét, ami ellenanyag-termelést vált ki. | Gyorsan elkészül. Gyorsan változtatható. Nagyon erős immunizálásra képes. | A hordozó- (vektor-) vírussal korábban fertőződött személyekben nem hatékony, mert a vektrovírus semlegesítődik, mielőtt bejutna a sejtekbe. | Oxford–AstraZeneca (brit),Johnson & Johnson(belga–amerikai),Szputnyik V (orosz),CanSino (kínai) | |
| Fehérjealegység-vakcina | A koronavírus tüskefehérjét juttatja be a szervezetbe, ami kiváltja az immunválaszt. | Veszélytelen, minden csoportban alkalmazható (terhesek, gyerekek, idősek, immunhiányos betegek). | A mutánsok ellen nem hat. Lassú a kifejlesztése. Általában alacsony az immunogén hatás. | Novavax (amerikai),GSK–Sanofi (brit–francia) | |
| mRNS-vakcina | Lipid védőburokban juttatja be a tüskefehérje előállításhoz szükséges genetikai információt (mRNS-t), a sejtek így letermelik a fehérjét, ami ellen védekezni tud a szervezet. | A koronavírus egy fehérjéje ellen védekezik a szervezet, így az immunitás gyorsabban és nagyobb hatékonysággal alakul ki. Mutációk esetén gyorsan át lehet alakítani az mRNS-t. | Új a technológia, működéséről kevés a gyakorlati tapasztalat. A hűtésigény miatt nehézkes a szállítása, tárolása. Egyelőre nem javasolják terheseknek, gyerekeknek, immunhiányosoknak. | Pfizer–BioNTech (amerikai–német),Moderna (amerikai),CureVac (amerikai) |
Egy új vakcina esetén először állatkísérletek során vizsgálják a hatóanyag ártalmatlanságát és immunológiai hatását. Ezek kedvező eredménye esetén a klinikai egyes fázisban néhány egészséges önkéntes embert beoltva igazolni kell a vakcina ártalmatlanságát.
A klinikai vizsgálatok második fázisában 100–200 egészséges önkéntest oltanak be, és laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják, hogy a vakcina megfelelő immunválaszt vált-e ki. Meghatározzák a hatékony adagot, és megfigyelik az esetleges mellékhatásokat.
Ilyenkor azt értékelik a szakemberek, hogy járványkörülmények között a vakcinázott csoportban mennyivel ritkábban fordult elő a betegség, mint a vakcinázatlan (placebóval oltott) csoportban.
What gets injected into my body? Is it safe? How will the vaccine protect me against #COVID19? 💉The new mRNA COVID-19 vaccines, explained.#EUCO pic.twitter.com/GGRsd5ZX6U
— EU Council (@EUCouncil) January 21, 2021
A SARS-CoV-2 alig több mint egy éve megjelent vírus, amellyel szemben a teljes emberi populáció fogékony. A vírus cseppfertőzéssel igen gyorsan terjed, és bár a lakosság egy része enyhe tünetek mellett vagy tünetmentesen meggyógyul, más esetekben komolyabb klinikai tünetek, alkalmanként halálra vezető súlyos kórforma alakulhat ki – mutat rá a tanulmány.
– szögezik le a professzorok.
A koronavírus elleni vakcinák gyors kifejlesztése több tényező kedvező együttes hatásának köszönhető. Más kórokozók ellen számos teljes vírust tartalmazó vakcina, alegységvakcina és vektorvakcina elérhető a piacon, így ezek gyártási technológiájára lehetett alapozni a SARS-CoV-2 elleni vakcinák előállítását. A betegség gyors terjedése, a súlyos klinikai tünetek és a sok haláleset miatt fellépő társadalmi nyomás eredményeképp a törzskönyvezéshez szükséges vizsgálatokhoz gyorsan és nagy számban jelentkeztek önkéntesek, így
ezeknek a vizsgálatoknak és az engedélyeztetési eljárásoknak az időigénye jelentősen csökkent.
A klinikai fázisok közül a második és harmadik fázist „átfedésben” végezték, tehát az immunogén hatás kiscsoportos tesztelésének teljes lezárása előtt megkezdték az önkéntesek oltását a járvánnyal erősen sújtott országokban.
A SARS-CoV-2 elleni vakcina – más vakcinákhoz hasonlóan – nem garantál teljes védelmet. Alkalmazásának elsődleges célja, hogy a súlyos klinikai tüneteket, a korai és késői szövődményeket, a halálesetek számát csökkentsék. Minden vakcina esetében számolni kell azzal, hogy
az oltások ellenére a vakcinázott emberek és állatok egy részénél nem alakul ki a megfelelő immunitás, őket csak a tömeges védettség óvhatja meg.
A vakcina által nyújtott védelem hosszát ma még nem ismerjük, csak az oltóanyag széles körű alkalmazása során gyűjtött adatokból lehet majd erre következtetni, és meghatározni az újraoltás szükségességét – mutatnak rá a kutatók.
A közvéleményben erősek a mellékhatásoktól való félelmek – mutat rá a tanulmány. Ezeket tovább erősítik
az internetes közösségi portálokon viharos gyorsasággal terjedő fél- és hamis információk.
Az oltás helyén enyhe fájdalom, kipirosodás, feszítő érzés alakulhat ki, vagy alkalmanként hőemelkedés, fáradtságérzés és fejfájás jelentkezhet. Nem zárhatók ki a vakcina egyes összetevőivel szemben kialakuló túlérzékenységi, allergiás reakciók sem, ezek azonban a vakcina beadása után gyorsan jelentkeznek, így még az oltás helyszínén elláthatók. Ilyen vagy hasonló mellékhatások számos forgalomban lévő, hosszú ideje használt vakcinánál és gyógyszernél is megfigyelhetők.
A vakcinázott ember vagy állat immunrendszere alakítja ki a védelmet, így hatékonyságra csak akkor számíthatunk, ha a gazdaszervezet immunrendszere tökéletesen működik. Ehhez ember és állat esetében is az adott faj igényeinek megfelelő, optimális, az immunrendszer működéséhez szükséges vitaminokat, ásványi és mikroelemeket kellő mennyiségben tartalmazó táplálkozásra (takarmányozásra) van szükség – mutatnak rá a kutatók.
A WHO adatai szerint jelenleg 64 vakcina van a klinikai fejlesztés és további 173 a preklinikai kipróbálás valamely fázisában.
A klinikai vizsgálati fázisban lévő vakcinák között gyakorlatilag valamennyi vakcinatípust megtaláljuk, többségük alegységvakcina, de vektorvakcinák, nukleinsav-vakcinák és inaktivált vakcinák is szép számmal vannak közöttük.
Az Európai Unióban jelenleg két mRNS-alapú vakcina (a Pfizer–BioNTech és a Moderna) használatát engedélyezték, és e vakcinák hazai alkalmazása is megkezdődött. A klinikai harmadik fázisban
a Pfizer–BioNTech vakcinája esetében 95 százalékos, míg a Moderna vakcinájánál 94,1 százalékos védőhatás igazolt.
E vakcinákat három (Pfizer), illetve négy hét (Moderna) különbséggel kétszer kell izomba oltva alkalmazni. Egyes lakosságcsoportok – a 18 évnél fiatalabbak, a terhes vagy terhességre készülő nők, szoptatós anyák – esetében egyelőre nem ajánlják a vakcinázást. Nagy-Britanniában a szükséghelyzet miatt már engedélyezték az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vektorvakcináját is, amely az alkalmazott dózistól függően 62-90 százalékos védelmet nyújt.
Az orosz fejlesztésű Szputnyik V elnevezésű vakcinából 3000 adag EUA-felhasználásra hazánkba is érkezett. Sajtóhírek szerint egy magyar fejlesztésű inaktivált SARS-CoV-2 elleni vakcina előállítására irányuló és egy magyar–osztrák fejlesztésű fehérjealegység vakcinával kapcsolatos vizsgálatok is megkezdődtek.
A cikk alapjául szolgáló tanulmány szerzői:
Köszönjük Svéda Szabolcs, a karcagi Kátai Gábor Kórház főorvosának szakmai segítségét.
A címlapfotó illusztráció.
