Ma egy éve annak, hogy az első ismert koronavírus-fertőzött páciensnél megjelentek a betegség tünetei a kínai Vuhanban – közölte nemrég egy neves orvosi folyóirat. Ennek kapcsán visszatekintünk a mögöttünk hagyott esztendőre, amely a világjárvány árnyékában telt.
Habár a világ csak az év elején szembesült a koronavírussal, de a Lancet orvosi folyóirat tanulmánya szerint az első ismert páciensnél a betegség tünetei 2019. december 1-jén, tehát éppen egy éve jelentek meg a kínai Vuhanban.
2019. december 31-én a kínai egészségügyi hatóságok ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladás-járvány kitöréséről tájékoztatták az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Néhány nappal később a WHO pekingi regionális irodája értesítést kapott Vuhanból ismeretlen okú tüdőgyulladásos betegek csoportjáról.
A vírus kezdetben csak a kínai tartományban tombolt, ahonnan annak ellenére terjedt tovább az egész világra, hogy január 23-án Vuhant, egy nappal később pedig összesen 18 várost és 56 millió embert helyeztek karantén alá.
A koronavírus azonban addigra már megjelent Európában és a világ más részein. A helyzet február végére kezdett kritikussá válni, Olaszországban például február 24-én vesztegzár alá helyeztek több északi tartományt.
(Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/EPA/Featurechina/Cseng Jüan)
Magyarországon a legtöbb európai országhoz képest később, március 4-én jelent meg a vírus, ekkor két fertőzött iráni diákot azonosítottak. A kormány már jóval az eset előtt, január 31-én felállította a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzset. (Ekkor még csak ideiglenes elnevezése volt a vírusnak, amit a WHO február 11-én SARS-CoV-2 néven azonosított, az általa okozott fertőző betegség neve Covid–19 lett). Ezután itthon is és a világ többi részén is felgyorsultak az események.
Magyarországon március 11-én hirdetett a kormány veszélyhelyzetet. Néhány nappal később hunyt el az első hazai koronavírus-fertőzött beteg.
A kormány elfogadta az operatív törzs javaslatát, és lemondta a március 15-i központi ünnepséget, és elmaradtak országosan is a nemzeti ünnepen a megemlékezések.
Kezdetben csak az egyetemek zártak be (a hallgatók távoktatásban az interneten keresztül tanultak), majd korlátozások léptek életbe, zárt térben 100 fő (pl. színházak, mozik), nyílt téren 500 fő (pl. sportesemények) tartózkodhatott együtt. Később fokozatosan zártak be az éttermek, a színházak, a mozik, a múzeumok, szüneteltek a sportesemények. Az iskolák is átálltak a digitális oktatásra. Március 28-án kijárási korlátozás lépett életbe. Megállt az élet.
Hasonló folyamatok zajlottak le világszerte, március 17-én a labdarúgó Európa-bajnokságot, egy héttel később a nyári olimpia megrendezését halasztották el. A hónap végére pedig egyre riasztóbb felvételek jelentek meg például az olaszországi Bergamóból, ahol már a katonaság segített elszállítani a halottakat, mert a halottasházak megteltek. Hirtelen annyi koronavírus-fertőzött beteg lett, hogy sok kórházban a földön feküdtek az emberek.
It doesn’t exist a word to define this image.
Those military trucks across Bergamo are carrying coffins to other cities of Lombardy region so to proceed with cremation process, as the city and cemetery morgue can’t take the overload.
This is how far #coronavirus went pic.twitter.com/SkvdLZdlic
— Tancredi Palmeri (@tancredipalmeri) March 18, 2020
Áprilisra már a világ valamennyi országában megjelent a vírus, az egyik legsúlyosabb helyzet az Egyesült Államokban volt: New Yorkban például a hírek szerint tömegsírokba temették az embereket.
(Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Mónus Márton)
Magyarországon leginkább az idősotthonokban tombolt ekkor a járvány, az intézményeken kívül a fertőzöttségi mutatók alacsonyan maradtak.
Május 4-től fokozatosan oldották fel a lezárásokat, előbb vidéken, majd május 18-án Budapesten szűnt meg a kijárási korlátozás.
Orbán Viktor miniszterelnök már arról beszélt, hogy „a vírus elleni első csatát megnyertük, a védekezés első szakasza sikerrel zárult, mert meg tudtuk akadályozni a járvány tömegessé válását”. A veszélyhelyzet június 18-án szűnt meg.
A nyári hónapok nyugalomban teltek, de már ekkor tudni lehetett, hogy várható a második hullám. Magyarországon július 1-jén utazási korlátozásokat vezettek be, szeptember 1-jén pedig újra lezárták a határokat.
Ezután fokozatosan életbe léptek a különböző szigorítások, a maszkviselés szabályai szigorodtak. Tavasszal még csak a tömegközlekedésen kellett viselni, mára már nemcsak a zárt terekben, de az utcán is. November 11. óta újra veszélyhelyzet van, és bevezette a kormány az éjszakai kijárási korlátozást, az éttermek, színházak bezártak, az üzletek este 7-ig lehetnek nyitva.
(Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Czeglédi Zsolt)
Világszerte sem sokkal jobb a helyzet, jelenleg mindenki azt találgatja, hogyan telik majd idén a karácsony.
Szerencsére van remény, hiszen több koronavírus elleni vakcina eredménye is biztató,
jövőre már elkezdődhetnek a tömeges oltásokat. A szakemberek abban bíznak, hogy jövő nyárra véget érhet a járvány.
