Európai „egészségügyi unió” létrehozását jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Brüsszel saját hatáskörébe voná az összes fontosabb járványellenes intézkedést – a vakcinák és a védőfelszerelés elosztásától kezdve a gyógyszeripari kutatások támogatásáig –, miközben több mint nyolc és fél millió Covid-beteg vár megfelelő orvosi ellátásra az EU országaiban.
Az Európai Unió egészségbiztonsági kereteinek megerősítésére, valamint a kiemelt gyógyszerbiztonsági ügynökségek támogatására és válsághelyzeti felkészítésére vonatkozó javaslatot fogadott el az Európai Bizottság (EB). A programot Ursula von der Leyen, az EB elnöke jelentette be egy csütörtöki videókonferencián.
A Stella Kyriakides egészségügyért felelős uniós biztos által előterjesztett úgynevezett „egészségügyi unió” alappillérei:
A javaslat a jelenlegi járvány tanulságaira alapoz, de túl későn érkezett ahhoz, hogy visszafogja a koronavírus második hullámát.
✅Better coordination & planning
✅Better monitoring of infectious diseases
✅Revamped Agencies
✅A new 🇪🇺 BARDA for foresight & response to health threats
The first steps of a stronger #HealthUnion to tackle #COVID19 & for the future. pic.twitter.com/0UEfwGXsUH— Stella Kyriakides (@SKyriakidesEU) November 11, 2020
Kyriakides a virtuális sajtótájékoztatón elismerte, hogy az EU-t „meglepetésként érte” a válság, és válasza nagyrészt koordinálatlan volt. Az uniós biztos ezt azzal magyarázta, hogy a tagállamok „saját kézben tartották a nemzeti közegészségügyi intézmények irányítását”.
Brüsszel az első két ponttal lényegében azt akarja elérni, hogy a tagállamok kötelezően jelentsék a saját egészségügyi rendszerük állapotát – például a rendelkezésre álló orvosok és az ápolószemélyzet létszámát vagy a védőfelszerelések mennyiségét – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC).
A központ azután saját belátása szerint elvonhatna vagy kiegészíthetné más országok állományából, illetve készleteiből a védekezéshez szükséges forrásokat.
Megtörténhet tehát, hogy a védekezésben jelenleg egyáltalán nem jeleskedő francia, belga vagy német utasítások alapján döntenék el, hogy Magyarország mennyi maszkhoz vagy lélegeztetőgéphez jusson.
Félő, hogy a „gyógyszerbiztonsági ügynökség támogatása” programpont alatt csak azokat az ügynökségeket, illetve gyártókat támogatnák uniós forrásokból, amelyekhez Brüsszelnek érdekei fűződnek. Az Európai Bizottság ezen a héten arról számolt be, hogy 300 millió adag Covid–19-vakcinát rendelt az amerikai Pfizer gyógyszermultitól, noha szakértők szerint az orosz fejlesztésű Szputnyik–5 vakcina hatékonyabb a klinikai tesztek alapján, ráadásul hűtést sem igényel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy már csak az orosz egészségügyi minisztérium utolsó engedélye hiányzik ahhoz, hogy a jövő héten Magyarországra érkezhessen az orosz Covid–19-vakcina első szállítmánya.
Az uniós egészségügyi szervek vezetőinek bizonytalanságát tükrözi, hogy Andrea Ammon, az ECDC igazgatója továbbra sem tud választ adni arra a milliókat érintő kérdésre, hogy mikor válik elérhetővé egy hatékony oltóanyag a koronavírus ellen.
„Valóban nehéz megmondani, hogy ez mikor következik be. Bízom benne, hogy a jövő év első negyedévében már lesz vakcina, de ennél konkrétabbat nem tudok mondani” – fogalmazott Ammon.
Az Európai Unió 27 tagállamában eddig már több mint 200 000 ember vált a Covid–19 áldozatává, a regisztrált fertőzöttek száma pedig meghaladja a 8,5 milliót.