Hogyan vizsgázik Brüsszel a koronavírus idején? 4. rész

 

Mi az oka annak, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta felerősödtek a Brüsszellel szembeni kritikus hangok? Miért kongatja sok elemző a vészharangot az Európai Unió jövőjével kapcsolatban? A hirado.hu cikksorozatban vizsgálja meg, milyen szerepet játszott Brüsszel a járvány európai pusztításának első hónapjaiban, és hogyan befolyásolta mindez az Európai Unió megítélését. A negyedik részben az EU egészségügyi biztosának reakcióját vesszük górcső alá.

Az Európai Bizottságon belül a járványügyért Stella Kyriakides egészségügyi biztos felel. Joggal merül fel a kérdés, hogyan reagált a járványhelyzetre az egészségügyi biztos? A ciprusi politikus januárban és februárban is olyan nyilatkozatokat tett, amelyek után Európa-szerte kérdőjelezték meg a bizottság szakértelmét.

Stella Kyriakides (Fotó: EPA/Oliver Hosler) Stella Kyriakides (Fotó: EPA/Oliver Hosler)

Az Euronewsnak azt nyilatkozta Kyriakides január 24-én, hogy Kína megfékezte a koronavírus-járványt, ezért

nincs szükség semmilyen különleges intézkedésre Európában.

A helyzet súlyosbodása ellenére egy február 24-i, újabb Euronews-interjúban erősítette meg januári álláspontját. Úgy vélekedett, hogy továbbra sincs szükség korlátozások bevezetésére sem az utazásra, sem a kereskedelemre vonatkozóan.

Az Európai Bizottság járványügyi szakértői csoportja nagy késedelemmel március 17-én kezdte meg munkáját. A csoport elnöke Ursula von der Leyen, alelnöke pedig a pszichológus végzettségű Stella Kyriakides.

Ursula von der Leyen elismerte, hogy az unió káros magatartást folytatott a vírus európai kirobbanásakor, Stella Kyriakides azonban azóta sem gyakorolt önkritikát,

nyilatkozataiban önellentmondásokba keveredik.

Az április 7-i, szintén az Euronewsnak adott interjúban már így fogalmaz: „Tudatában voltunk, hogy a vírus elterjedt Kínában, emiatt már nagyon korán elkezdtünk készülni érkezésére. A figyelmeztető rendszert már január 9-én mozgósítottuk. Ez a rendszer az elejétől kezdve jelezte, hogy lehetséges: a vírus messzebbre fog terjedni. Szóval már az év elejétől, januártól kezdve kapcsolatban álltunk a tagállamokkal, amelyeknek információt adtunk arról, hogyan készüljenek, és arról, hogy valószínűleg ez a helyzet vár Európára is”.

Ez szöges ellentétben áll januári nyilatkozatával.

Mauro Ferrari, az Európai Kutatási Tanács elnöke egyébként éppen április 7-én mondott le posztjáról, távozását így indokolta: „Rendkívül csalódott vagyok a világjárványra adott európai válasz miatt. (…) Elvesztettem a hitem a rendszer iránt”.