×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Benji Backer: A republikánusok átengedték a klímavédelem kérdését a baloldalnak

 

A konzervatív oldal nem adhatja át a baloldalnak a kezdeményezést klímaügyben, hanem le kell ülni az asztalhoz és részt kell venni a vitákban – mondta Benji Backer, a budapesti Brain Bar jövőfesztiválon. A 23 éves amerikai konzervatív környezetvédő szerint a fiatalokat szenvedélyesen érdekli ez a kérdés, és a jobboldalnak saját üzeneteit kell eljuttatni hozzájuk. Élesen bírálta a Joe Biden-adminisztráció klímavédelmi gazdaságprogramját, a New Green Dealt, amely cserben hagyja a vesztes iparágakban dolgozókat. Úgy vélte, hogy piaci alapú technológiai változások hosszabb távon megoldásokat kínálhatnak a kérdésben. A klímavédelmet pedig egy olyan ügynek tekinti, amely átnyúlik politikai meggyőződéseken. Benji Backer egy saját szervezetet épített fel a semmiből, amely egyre nagyobb befolyással bír az amerikai jobboldali politikában.

Benji Backer 2017-ben még egyetemistaként hozta létre az Amerikai Természetvédelmi Koalíciót (ACC). A nonprofit, ugyanakkor piaci szervezet céljául a fiatalok mozgósítását tűzte ki, akik helyi közösségeikben, politikai és üzleti kapcsolataikon keresztül képviselhetik és érvényesíthetik a környezetvédelmi célokat. Emellett egyre nagyobb befolyással bírnak a Republikánus Párton belül, több törvényjavaslatot elfogadásában is kulcsszerepet játszottak.  

– Széles körben elterjedt nézet, hogy a környezet- és klímavédelem kérdését a baloldal kisajátította. Miért alakult ez így, és mit tehet a jobboldal ennek megváltoztatására?

– Az Egyesült Államokban a környezetvédelem kérdését a baloldali politika és a véleményformálók saját politikai céljaikra használják, hogy ezzel még nagyobb kormányzati befolyásra tegyenek szert, még több szabályozással. Mindeközben az a tudományos álláspont is világossá vált, hogy az emberi tevékenységnek is hatása van a klímaváltozása. Amennyiben a jobboldal nem tud előrukkolni saját javaslataival, akkor az fog történni, amit a másik oldal akar. Mi azokat a javaslatokat támogatjuk, amelyek összhangban vannak értékeinkkel úgy, hogy közben az ország érdekeit is védjük. Amennyiben ezt elmulasztjuk, akkor újra és újra veszíteni fogunk a radikális megközelítésekkel szemben, amelyek szerintem a környezetvédelemnek sem tesznek mindig jót, a gazdaságnak, a munkahelyek megőrzésének meg végképp nem. Úgy vélem hasonló a helyzet Magyarországon is. Mi, konzervatívok meg akarjuk védeni a teremtett környezetünket. Isten nekünk adta ezt a gyönyörű bolygót, és vigyázni akarunk ere az örökségünkre. Büszkék vagyunk erre.

– Talán azért is tematizálhatja a közbeszédet a baloldal ebben a kérdésben, mert az a vélekedés, hogy a jobboldalon, a republikánusok között több a klímaszkeptikus.

– A felmérések azt mutatják, hogy az amerikaiak egy része nem a klímaváltozás tudományos eredményeit vitatja, hanem azért szkeptikusak, mert nem tetszenek nekik a baloldal javaslatai. Amikor viszont egy alternatívamegközelítést kapnak, akkor mindannyian benne vannak, és készen állnak arra, hogy az asztalhoz üljenek és meghallgassák őket. Számos gazdasági ágazatban találhatók olyan emberek, akik úgy látják, hogy az érdekeik nincsenek képviselve. De amikor megszólítjuk őket, akkor elmondják véleményüket, és szeretnének részesei lenni a megoldásnak. A konzervatívok tisztában vannak azzal is, hogy ez a kérdés hosszabb távon is meghatározza majd a fiatalok gondolkodását, ezért őket kell megszólítani.

– Mint minden átmenetnek, a zöldgazdaság-átmenetnek is lesznek nyertesei és vesztesei. Velük mi lesz?

– Minden politikai vitának vannak nyertesei és vesztesei, de biztosak akarunk lenni abban, hogy nem mi választjuk ki, ki lesz a nyertes vagy vesztes. Ki akarunk állni minden érintett közösség mellett, és a megoldás részesévé kívánjuk őket tenni. A baloldal figyelmen kívül hagyja a zöldátmenetben érintett ágazatokat, mint a szénbányászat és az ott dolgozókat, teljesen lemond róluk. Mi is azt állítjuk, hogy a szénnek negatív hatása van a környezetre, de szemben a baloldallal, amely azt javasolja nekik, hogy keressenek munkát más szektorokba, mi úgy véljük, hogy ki kell használni az itt dolgozók tehetségét, és figyelni kell a javaslataikra. Mondhatjuk azt, hogy ezek a közösségek a vesztesei az átalakulásnak, de nekik is vannak előremutató javaslataik, ötleteik. Túl sok közösséget érint az éghajlatváltozásról szóló vita ahhoz, hogy őket ne vonjuk be a megoldásba.

– A demokrata kormány klímaterve, a Green New Deal (új zöldmegállapodás) programjával szemben fogalmaztátok meg az amerikai klímaszerződést. Mit tartalmaznak ezek a javaslatok, miben különböznek a Biden-féle tervektől?

– A lényeges különbség, hogy meg kell adni az érintetteknek, hogy a megoldás részesei legyenek, bevonjuk őket a döntésekbe. A legfontosabb cél, hogy környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett érjünk el gazdasági növekedést, és szabályozásokkal ne korlátozzuk még az olyan iparágakat sem, amelyeket klímaszempontból károsnak tartunk. Ehelyett technológiaváltással és innovációval biztosítsuk a növekedést, hogy az Egyesült Államok megőrizze vezető gazdasági pozícióját a világon. A Green New Deal a szabályozásról, a győztesek és vesztesek kiválasztásáról szól, a veszteseket pedig az út szélén hagyja. Ki kell mondanunk, hogy ez a terv egyszerűen tönkreteszi a gazdaságot. Mindannyian tudjuk, hogy minden országnak ki kell állnia saját érdekei mellett, miközben figyelembe kell vennie a globális szempontokat is, de Biden-féle klímaterv más országok számára sem ad támpontokat.

Benji Backer előadása a BrainBar jövőfesztiválon (Forrás: BrainBar)

– Greta Thunberggel együtt vettél részt 2019-ben egy kongresszusi meghallgatáson. Hogy látod a tevékenységét, miben nem értesz vele egyet?

– Tetszik, ahogy Greta inspirálta a fiatalokat, hogy egy olyan kérdéssel foglalkozzanak, amely a következő generációk számára fontos lesz, és minél aktívabbak az emberek, annál jobb. Szerintem ez a javára írható. Ami nem tetszik, ahogyan ezt tette: sok félelmet és reménytelenséget kelt a fiatalokban, egy olyan témában, amiben szükségünk van a hangjukra és részvételükre. A klímaszorongás pedig ahhoz vezet, hogy cselekvés helyett magukba fordulnak és elzárkóznak. Kongresszusi meghallgatásomon egy reményteljes alternatívát kínáltam. Igen, ezek a problémák léteznek, igen, a vezetőinknek többet kell tenniük, de ez nem lehetetlen feladat, a tudományos álláspont szerint megoldhatók ezek a problémák.

– A két nagy párt abban is különbözik, hogy a republikánusok köztudottan az energiaipar, míg a demokraták a nagy techcégek támogatására számíthatnak. Ez az ellentmondás hogyan oldható fel?

– Két dolgot kell tisztázni. Az első, hogy a republikánusoknak le kell ülniük az asztalhoz, máskülönben veszíteni fognak a klímavitában. Szervezetünk több tucat szenátort és képviselőházi tagot győzött meg arról, hogy vegyenek részt a klímavédelmi egyeztetésekben. A nyáron létrejött egy klímafrakció, amelyhez a kongresszusi republikánus képviselők fele csatlakozott. Ez is része a munkánknak. Tehát sok előrelépés történt ezen a területen. A nagy energetikai cégek évtizedeken át visszatartották a fejlődést. A fiatal konzervatívok új generációja azt mondja, hogy ez elfogadhatatlan, és ezt képviseli a szervezetünk is. Szilárdan hiszünk a konzervatív értékekben és ez az elkötelezettség fontosabb, mint az olajtársaságok pénzügyi támogatása. Mindeközben az energiavállalatok is aktívabb szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, különben piacot veszítenek. Hiteles hangokra van szükség, hogy meggyőzzük a velünk azonos állásponton lévőket. Liberális klímaaktivistaként kevés esélyem lenne arra, hogy meggyőzzem Donald Trumpot, vagy fordítva, republikánusként nem hiszem, hogy én tudnám Nancy Pelosi (a képviselőház demokrata párti elnöke – a szerk.) álláspontját megváltoztatni a fegyverviselési szabályokkal kapcsolatban.

– Előadásod címe is arra utal, hogy a klímavédelem egy pártokon és politikai ideológián átívelő téma lehet. Valóban lehetséges ez?

– Teljes mértékben úgy látom, hogy ez a kérdés egy pártok felett álló ügy lehet. A jó ötleteket nem lehet beskatulyázni. Meg vagyok győződve arról, hogy ha a konzervatív ötletek működnek –  márpedig miért is ne működnének –, akkor azokat elfogadják az emberek, és már nem lesz jelentősége, hogy melyik oldalról jött a kezdeményezés. Nyáron a kongresszus 90 igen és 8 ellenszavazattal elfogadott egy a klímaváltozáshoz köthető törvényjavaslatot a szervezetünk kezdeményezésére. Öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy egy törvényjavaslatot ilyen elsöprő többséggel támogassanak republikánusok és demokraták. Az embereknek ki kell mozdulniuk a komfortzónájukból és teljesen rendben van, ha találnak olyan kérdéseket amelyekben lehet átfedés. Ron DeSantis floridai kormányzó országos szinten egy nagyon megosztó politikus, de az éghajlatváltozással kapcsolatban több törvényjavaslatot fogadott el a demokraták támogatásával. Remélem, hogy a klímaváltozás az egyik olyan ügy, amellyel lehet hidakat építeni a két tábor között.

– Hogy látod magadat és a szervezet jövőjét öt év múlva? A politikai pálya nem vonz?

Szeretném tovább építeni ezt a mozgalmat, mert elképesztő hatást érünk el. Emberek ezreit vonzottuk be, akik rendezvényeket tartanak, fákat ültetnek, a helyi környezetükben szolgálnak és latba vetik befolyásukat a vállalatoknál vagy politikusoknál. Szeretném ezt a munkát folytatni, mert hiszem, hogy ez a megoldás. Korábban már kaptam felkérést, hogy induljak el politikai tisztségért, de ezt most jobban szeretem csinálni, ez a szenvedélyem. Szeretem a természetet, ha tehetem, minden időmet a szabadban töltöm. Wisconsinban nőttem fel, de Seattle-ben élek. Láttam mindkét világot, és azt, ahogy az emberek gondolkodnak bizonyos dolgokról. Egy dologban nem különbözünk, ez pedig az, hogy mindannyian meg akarjuk védeni a környezetet. Azt mondom, hogy dolgozzunk érte együtt! Aztán lehet, hogy öt év múlva még mindig itt leszek és előadásokat tartok.