Új nyom került elő a frigyláda rejtélyében: különleges romokat tártak fel Izraelben

| Szerző: hirado.hu
A frigyláda sorsa máig az egyik legnagyobb bibliai rejtély. A történészek és régészek között nincs egyetértés arról, mi történt a szövetség ládájával a babiloniak Kr. e. 587–586-os jeruzsálemi ostromát követően. Egyes hagyományok szerint Etiópiába került, ahol a Sioni Miasszonyunk-templomban őrzik, más elméletek szerint azonban elpusztult, vagy máig ismeretlen helyen rejtőzik. Egy izraeli régészeti feltárás most újabb nyomot adhat a bibliai ereklya történetének kutatásához – írja az Index.

Izraelben olyan ősi romokat tártak fel a Bibliai Kutatás Társulatának (Associates for Biblical Research – ABR) régészei, amelyek a kutatók szerint kapcsolatban állhatnak a frigyláda egykori őrzési helyével. A feltárt építmény szerkezete több ponton is hasonlóságot mutat a Bibliában szereplő szent sátor leírásával.

A bibliai szent sátor nyomaira bukkanhattak a régészek

A bibliai Siló területén zajló ásatások során a szakemberek egy nagyméretű épület újabb falszakaszait tárták fel. A kutatócsoport szerint a legjelentősebb eredményt a déli fal feltárása jelentette, amely lehetővé teszi az épület teljes alaprajzának pontosabb rekonstruálását, valamint eredeti rendeltetésének részletesebb vizsgálatát.

A régészek szerint a kelet–nyugati tájolású építmény méretei és elrendezése több ponton is megfelel a bibliai szent sátor leírásának. A hagyomány szerint ebben az ideiglenes szentélyben őrizték egykor a frigyládát, amely a tízparancsolat kőtábláit rejtette, és az ókori Izrael egyik legfontosabb vallási ereklyéjének számított.

Rituális leletek és áldozati maradványok erősítik a feltételezést

A feltárások alkalmával a régészek több olyan tárgyat is azonosítottak, amelyek vallási szertartásokhoz köthetők. A leletek között kerámia gránátalmák, oltárszarvak, valamint bíborcsigák héjai is előkerültek. Utóbbiakat az ókorban a papi öltözékekhez használt kék festék előállítására használták.

A szakemberek emellett nagy mennyiségű állatcsontot is találtak, amelyek feltehetően áldozati állatok maradványai. Külön figyelmet érdemel, hogy a csontok jelentős része az állatok jobb oldaláról származik, ami összhangban áll a Mózes harmadik könyvében leírt áldozati előírásokkal.

Az ásatások során a város egykori védelmi rendszerének részletei is napvilágra kerültek. A kutatók feltártak egy kapukomplexumot és több kapcsolódó helyiséget, amelyek új információkkal szolgálnak az ókori Siló szerkezetéről. Egyes feltételezések szerint a kapurendszer kapcsolatba hozható Éli főpap halálának bibliai történetével, bár ezt egyelőre nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok.

Az expedíció vezetője, Scott Stripling szerint a mostani eredmények jelentősen bővítik a Siló korai történetéről rendelkezésre álló ismereteket, és hozzájárulnak a település izraelita letelepedést megelőző időszakának jobb megértéséhez.

Bár a feltárt romok és leletek újabb támpontokat adhatnak a frigyláda egykori helyének kutatásához, magát a bibliai ereklyét továbbra sem sikerült megtalálni. Az ókori Siló évszázadokon át Izrael egyik legfontosabb vallási központjaként szolgált, ahol a hagyomány szerint a szent sátor több mint háromszáz éven keresztül állt.

Kiemelt kép: A frigyláda egy francia katedrális domborművén, Cathédrale Sainte-Marie, Auch, Franciaország (Fotó: Wikipédia)

Ajánljuk még