Pósfai Mihály, az MTA 22. elnöke felidézte, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök a közgyűlésen hétfőn azt mondta, az új kormány mindenben, így a szakpolitikai döntések megalapozásában és a kiművelt emberfők gyarapításában egyaránt számít az MTA közreműködésére. Ezt nagyon biztatónak nevezte Pósfai Mihály.
Az Akadémia júniusban hivatalba lépő új elnöke szerint ezek a változások azt is jelentik, hogy kitárul egy új horizont. Mint mondta, látni, hogy megindult a mozgás az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóintézetek körül, ezért kerekasztal-megbeszélést szorgalmazott a magyar tudomány jövőjéről a korábban az MTA hálózatához tartozó, jelenleg a HUN-REN-hez és az ELTE-hez tartozó kutatóintézetek, valamint a kormány képviselőivel.
Kapcsolódó tartalom
„Azt szeretném, ha a MTA az összes érintett féllel együtt leülhetne egy kerekasztalhoz és megbeszélnék, hogy a továbbiakban mi szolgálná a magyar kutatók, tudomány érdekeit a jövőben” – hangsúlyozta. Az új elnök szerint tisztázni kellene, hogy az Akadémia milyen rendszerben és mértékben vegyen részt az intézetek működésében, emellett rendezni lehetne azt a jogszerűtlen állapotot is, hogy az intézetek az Akadémia ingatlanait és műszereit használják – mondta.
A HUN-REN jövőjét firtató kérdésre válaszolva Pósfai Mihály kifejtette: a hálózat működését szabályozó törvény módosításra szorul.
Utalt a kutatási intézetek munkatársai körében tapasztalható bizalomvesztésre is.
„Nem szándékosan akartak pusztítást rendezni a vezetők, csak így sikerült” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ott volt az akadémiai dolgozókat képviselő fórumon, ahol tapintható volt a bizalomvesztés a HUN-REN vezetősége iránt, ezért nem hiszi, hogy így tovább működtethető lenne a hálózat.
A Széchenyi-díjas geológus programjának központi elemeként a teljes tudományos közösség, a 19 ezer fős köztestület aktívabb bevonását az MTA munkájába és a „kutatói derékhad” támogatását jelölte meg. Ez utóbbit új, rövid futamidejű, kisebb összegű pályázatokkal és kutató-támogató műhelyek létrehozásával segítené.
„Borúra derű” – idézte az Akadémia jelmondatát, hozzátéve: „a megválasztott vezetés különlegesen szerencsés helyzetben van, innentől már csak magunkat okolhatjuk, ha nem tudjuk a legtöbbet kihozni ebből a szituációból”.
Kecskeméti Gábor, az MTA újonnan megválasztott főtitkára reményét fejezte ki, hogy a kutatóhálózat a jövőben ismét az Akadémia égisze alatt működhet.
Szerinte azok a változások, amelyek a szervezeti élet irányításában végbementek, az előző időszakban felgyorsultak és nagyon kontraproduktívvá váltak. Ő maga csak az elmúlt hat évben öt intézetnek volt a munkatársa.
Úgy vélte,
az átszervezések és a fokozott adminisztrációs teher hátrányosan érintette a tudományos munkát,
és a fiatal kutatókra sem tudtak elegendő figyelmet fordítani. A leendő főtitkár szerint a legfontosabb a kutatóhálózat sorsát minden fél bevonásával, kiérlelt, fenntartható, megnyugtató módon rendezni.
Kapcsolódó tartalom
Kovács Ilona pszichológus, az MTA új főtitkárhelyettese azt mondta, eljött a cselekvés ideje az akadémiai szabadság visszaállítása érdekében. Szorgalmazta az egyetemek bevonását a párbeszédbe, mert a HUN-REN-ben létezik a támogatott kutatócsoportok rendszere is, amelyeknek egyre csökken a számuk. Emellett prioritásként nevezte meg a posztdoktori pályázati lehetőségek bővítését.
Kiemelt kép: Kecskeméti Gábor, az MTA új főtitkára, Pósfai Mihály, az MTA új elnöke és Kovács Ilona, az MTA új főtitkárhelyettese (b-j) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tisztújító közgyűlés második napján tartott sajtótájékoztatón az MTA Nagytermében 2026. május 5-én. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)